Munkajog, 1933 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 2. szám - A gyári munkarend

2. szám MUNKAJOG 7 a szolgálat kizárólagos legyen, mert nincs kizárva, hogy az alkalmazott a főnöke engedelmével vagy tudtával, a maga vagy más részére is ügyleteket kössön. Lényeges ismérve ellenben az, hogy a munkavállaló a tevékenységét vagy annak egy részét a munkaadó részére, a háztartása, gazdasága vagy üzlete körében teljesítendő szolgálatokra, ellenérték mellett állandóan lekösse. (K. P. II. 1330/1932—1933 jan. 6.) Kereskedő és iparossegéd. Ipari tisztviselő 19. A vegyes foglalkozásúaknál annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy vájjon valamely munkavállaló kereskedősegédnek vagy pedig iparossegédnek legyen tekinthető, annak a körülménynek van ügydöntő jelentősége, hogy a munkavállaló kilépése előtt, túlnyomó részben iparossegédi vagy kereskedősegédi munkásságot fejtett-e ki. Kétség esetén pedig a munkavállalókra nézve kedvezőbb jogszabályra alapul szolgáló munkakör az irányadó. (Bp. T. P. XXI. 10.692/1932—1933 jan. 17.) 20. Fontosabb teendőkkel megbízott iparossegéd. Felperes az alperes gyár pörölyüzemének a művezetője s mint ilyen, 8—10 munkás felett a felügyeletet gyakorolta, ezeknek kiosztotta a végzendő munkát s a végzett munkát tőlük átvette, e munkások tevékenységét ellenőrizte; ezeknek munkabérét — amelyek a bérelszámoló által borítékba helyezve hozzá küldettek — kifizette s a munkabérek alapján állapította meg, hogy a munkások közül ki a szakmunkás, illetőleg segédmunkás. Résztvett a pörölyüzemben előállított munkadarabok előzetes költségének megállapításában is oly értelemben, hogy abban a kérdésben, vájjon mibe kerül egyes munkadarab előállítása, a nyers költségeket felterjesztette a kereskedelmi osztálynak, mely azután véglegcsen döntött az előállítási költségek kérdésében, amely kalkulációnál a felperest is meghallgatták. Munkásokat véglegesen sem fel nem vett, sem el nem bocsáthatott, hanem e kérdésekben csak a kiválogatás, ajánlás szerepét töltötte be. Nyersanyagot felperes is adhatott ki a munkához, de raktárkönyvet nem vezetett. E munkakör alapján a felebbezési bíróság megítélése szerint felperes nem tisztviselői, hanem fontosabb teendőkkel megbízott iparossegédi munkát végzett. . . (Bp. tvsz. 38. Pí. 312/1932—33 febr. 24.) Rendes felmondás. Felmondási idő 21. Szanatóriumi részvénytársaságnál alkalmazott orvos nem tekinthető az 1910/1920. M. E. rend. hatálya alá eső tisztviselőnek, mert tevékenysége nem kereskedelmi természetű. (Bp. T. P. VI. 6729/1932—1933 okt. 6.) 22. Az alkalmazott felmondási idejének megállapításánál nem csupán a tudományos képzettség s a betöltött munkakör terjedelme, hanem az is figyelembe veendő, hogy a vállalat a nagyüzemek közé tartozik-e. Ha a munkaadó vállalata akár a befektetett tőke nagyságánál, akár az alkalmazottak számánál, akár a forgalom meneteinél fogva az ú. n. nagyüzemek közé nem sorolható, az alkalmazottnak az egy évi felmondási időhöz joga nincs. (K. P. II. 7450/1930—1932 dec. 7.) 23. A nagyobb üzemű magánvállalatnál még a magasabb tudományos képzettséget igénylő állást betöltő és ilyen képzettséggel, vagy ezt pótló gyakorlati ismeretekkel rendelkező alkalmazottat is csak akkor illeti meg az egy évi felmondási idő, ha az egész vállalatra vagy annak valamely önálló ágára kiterjedő vezető és irányító munkakörrel van felruházva. Az alkalmazottnak sem az egész üzem vezetésére kiterjedő, sem egy önálló üzletág vezetését magában foglaló, hanem csak a gyártás némely mozzanatainak irányítására szorítkozó hatásköre önmagában véve kizárja munkakörének a vállalat egész sorsára kiható azt a vezető jellegét, amely elengedhetetlen feltétele az egy évi felmondási időre való igénynek. (K. P. H. 8402/1930—1933 nov. 4.) (Adott esetben a középkereskedelmi iskolai és egyévi textilszakiskolai képzettséggel bíró cégvezető a munkaadó vállalatában a posztógyártás egyes szakait: a gyapjumosót, műgyapjuosztályt és a fonodát vezette). 24. Fontosabb teendőkkel megbízott iparossegédi munkakörre alkalmazott tisztviselő felmondási ideje. Az It. 92. §. tartalmából, különösen az 1. és 2. bekezdés egybevetéséből kitűnik az, hogy a törvény a különböző felmondási idők megállapításánál más szempontokat követ az iparossegédek és gyári munkásoknál és másokat a kereskedösegédeknél, valamint a kereskedelmi és ipari vállalatok tisztviselőinél. Ennek következtében annak a kérdésnek az elbírálásúnál, hogy vájjon az illető alkalmazottat fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottnak kell-e tekinteni vagy sem, más szempontokat kell keresni az iparossegédeknél és gyári munkásoknál és másokat az ipari tisztviselőknél. Előfordulhat az az eset, hogy valaki, mint iparossegéd, oly hatáskört tölt be, amely az iparossegédek átlagos teendőit meghaladván, fontosabb hatáskörnek ismerendő el. Viszont az ugyanezen hatáskörre alkalmazott tisztviselő nem tekinthető fontosabb teendőkkel megbízottnak azért, mert a tisztviselői átlagos hatáskörrel szemben az ö teendői kisebb hatáskörnek. így tehát abban az esetiben, ha egy alkalmazott egy gyárban a közismert művezetői hatáskört betölti, mint iparossegéd fontosabb teendőkkel megbízottnak tekintendő, ellenben ha ugyanabban a hatáskörben egy tisztviselőt alkalmaznak, ebben az esetben ez a lisztviselő éppen ezen minőségében az átlagos tisztviselői teendőknél kisebb fontossággal bír. Jelen esetben az alperes felperest, mint tisztviselőt bízta meg a művezetői hatáskörbe tartozó teendők elvégzésével, következőleg helyesen döntött az alsőbíróság akkor, mikor a felperes felmondási idejét két évet meghaladó szolgálati idejére való tekintettel is csak 3 hónapban állapította meg. (Bp. tvsz. 38. Pf. 15.373/1932—33 jan. 25.) Prelongátlos megállapodás hatályossága 25. Nem lehet szó a felmondási igény kijátszásáról akkor, mikor a munkaadó a határozott időtartamú alkalmaztatást megelőzőleg a szolgálati viszonyt két ízben is szabályszerűen felmondotta, s amikor az sl-