Munkajog, 1933 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 2. szám - A gyári munkarend

8 MUNKAJOG 2. szám kalniazott a szolgálati viszonynak határozott időre való meghosszabbítása alkalmával írásban elismerte, miszerint a további alkalmaztatás az ö kérelmére történt. (Bp. T. 15. Pf. 17.929/1932—1933 jan. 27.) Azonnali hatűlyú*elbocsátós 26. Az az alkalmazott, aki mint osztályvezető a főnöki megbízatásának és a függőségi viszonynak nak felhasználásával az alája rendelt alkalmazottaktól szerzett apró kölcsönöket: visszaélt a főnöke beléje helyezett bizalmával, mert a felügyelete alá helyezett alkalmazottaknak ilyen igénybevétele a nagyobb vállalatoknál nélkülözhetetlen hivatali fegyelem meglazulására vezethet és eredményeiben az üzlet érdekeit veszélyezteti. (K. P. III. 6287/1931—1933 febr. 7.) 27. A szolgálati viszonnyal össze nem egyeztethető, hogy az alkalmazott a munka helyiségében a többi alkalmazottak jelenlétében szokásszerüen — bárha idegességből is — az ügyvezető igazgatót becsmérlő súlyos becsületsértés tényálladékál me<;;állapító kifejezést használjon. (K. P. II. 446/1931—1933 febr. 15.) 28. Az a tény, hogy a maion;vezetőként alkalmazott, a malom üzleti eredményei és fizetőképessége felöl tájékozva nem volt és az erről adott kedvező, de utóbb valótlannak bizonyult információ által a munkaadókat 4 hónapon át tévedésben tartotta és a malom való helyzetéről csak elkésve tudott tájékozódni és helyes jelentést tenni, kellő alapot nyújt annak a megállapítására, hogy az alkalmazott az üzemet áttekinteni nem tudta s a szerződésileg elvállalt munka elvégzésére képtelen volt. Nem hivatkozhat sikerrel az alkalmazott arra, hogy számításaiban tévedett és a helytelen üzletvitel hátrányos következményeit fel nem ismerte, — mert a malomvezetői feladatát és az alkalmaztatásának okát és célját ép az képezte, hogy a malom üzemét és üzletét úgy irányítsa, hogy az a kitűzött célnak elérésére alkalmas is legyen. (K. P. II. 8293/1930—1932 nov 8.) 29. Az alkalmazott, főnöke tudta és beleegyezése nélkül az üzleti adatokról semmiféle feljegyzéseket nem készíthet és ha ilyen feljegyzéseket titokban mégis készít, a munkaadó, indokolt veszélyben forogni látszó érdekeinek megvédésére minden törvényes eszközzel — büntető útra terelés fenyegetésével is — felléphet az alkalmazottal szemben. (Bp. T. P. XXI. 8851/1932—1932 nov. 28.) Gazdatisztek jogviszonya 30. Nagy kiterjedésű erdőbirtok erdőhivatalának magasabb tudományos képzettséget igénylő főnöki állását rendes évi fizetés mellett betöltő s az erdőbirtokot vezető erdőmérnöki oklevéllel bíró alkalmazott felmondási ideje más megállapodás hiányában egy év. (K. P. IV.4733/1931—1932 okt. 6.) 31. Az elmúlt évek veszteségének az alperes felügyelő gazdasági szervei előtt ismert és tárgyalt öszszefogó (memorandum szerű) írásbeli tanulmány elkészítése nem a gazdatiszt (gazdasági főintéző) alkalmazott szorosan vett hatáskörébe eső teljesítmény. Az erre vonatkozó munkaadói felhívásnak jóhiszeműen történt figyelmen kívül hagyásával a gazdatiszt nem szolgáltatott okot az 1900. XXVII. t.-c. 16. §. 1. bek. d) pontja alapján a rögtöni hatályú elbocsátásra. (K. P. IV. 2560/1931—1932 dec. 14.) 32. I. A m. kir. Kúriának az 1900. XXVII. t. c. 2., 12. és 15. §-ok egybevetett rendelkezésének értelmezése körül kifejlődött és állandóan követett gyakorlata szerint a gazdatisztnek a felmondási időre törvény szerint járó illetmények iránti igényét csak az szünteti meg, ha részére a szolgálati szerződésben, vagy az azt helyettesítő szolgálati és nyugdíjszabályzatban kifejezetten a felmondási időre járó illetmény helyett és azzal legalább egyenértékű szolgáltatás biztosíttatik. Ha a szolgálati szerződést helyettesítő szolgálati és ügyviteli szabályzat, valamint a nyugdíjszabályzat nem tartalmaznak oly kifejezett kikötést, hogy a munkaadó a gazdatisztnek biztosított nyugdíjat kifejezetten az őt törvény szerint megillető és a felmondási időre megillető illetmények helyett vagy ahelyett is adja, utóbbi a gazdatisztnek jár. — II. A gazdatiszt betegsége és az annak folytán előállott munkaképtelenség eltérő szerződési megállapodás hiányában az 1900. XXVII. t.-c. szerint nem képez azonnali hatályú elbocsátási jogot. (Bp. T. P. XIII. 7930/1932—1932 nov. 5.) 33. Ha a gazdatiszt a természetbeni járandóságai egyenértékét érvényesíti, nem érvényesítheti még külön azt az elmaradt hasznát, amely csak a természetbeni járandóságnak a haszon létrehozása céljából való felhasználása útján állhatott volna elő. (K. P. IV. 1726/1931—1932 nov. 2.) Hatáskör 34. A székesfővárosi vámőrség közhatósági feladatok ellátására van hivatva; ennek tagja a székesfőváros hatósági közege, szolgálata: közszolgálat. Az ilyen közszolgálati viszonyból származó igények érvényesítése a rendes bíróságok hatáskörébe és polgári per útjára rendszerint nem tartozik. Ily igényeket polgári per útján csak annyiban lehet érvényesíteni, amennyiben azt valamely külön jogszabály megengedi. (K. P. II. 311/1931—1932 nov. 16.) 35. Azok a képesített gépkezelők, kik a gazdaságban éves szegődményes alkalmazottak, a gazdasági cselédekkel esnek egy tekintet alá s mint ilyenek, a mezőgazdasági munkásokra és cselédekre vonatkozó 1900. XV. t.-c. és az azt kiegészítő törvények alapján az Országos Munkáspénztárnál esnek balesetbiztosítási kötelezettség alá. Az ezen kötelezettség megsértésén alapuló s a munkaadó és alkalmazottai közt felmerülő kártérítési perek a rendes polgári per útjára tartoznak. (K. P. II. 1852/1931—1932 dec. 7.) S6. Konvenciós majorgazda gazdasági cselédnek tekintendő. Bérkövetelése, valamint felmondási időre járó illetmény iránti igénye az 1907. XLV. t.-c. értelmében közigazgatási útra tartozik. (Bp. T. P. XXI. 122.706/1932—1933 jan. 9.) Ftitlii kitti: ár. Sur.tt L*j»s