Munkajog, 1933 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 2. szám - A gyári munkarend

8 MUNKAJOG 2. szám kalniazott a szolgálati viszonynak határozott időre való meghosszabbítása alkalmával írásban elismerte, miszerint a további alkalmaztatás az ö kérelmére történt. (Bp. T. 15. Pf. 17.929/1932—1933 jan. 27.) Azonnali hatűlyú*elbocsátós 26. Az az alkalmazott, aki mint osztályvezető a főnöki megbízatásának és a függőségi viszonynak nak felhasználásával az alája rendelt alkalmazottak­tól szerzett apró kölcsönöket: visszaélt a főnöke be­léje helyezett bizalmával, mert a felügyelete alá he­lyezett alkalmazottaknak ilyen igénybevétele a na­gyobb vállalatoknál nélkülözhetetlen hivatali fegye­lem meglazulására vezethet és eredményeiben az üz­let érdekeit veszélyezteti. (K. P. III. 6287/1931—1933 febr. 7.) 27. A szolgálati viszonnyal össze nem egyeztet­hető, hogy az alkalmazott a munka helyiségében a többi alkalmazottak jelenlétében szokásszerüen — bár­ha idegességből is — az ügyvezető igazgatót becs­mérlő súlyos becsületsértés tényálladékál me<;;állapító kifejezést használjon. (K. P. II. 446/1931—1933 febr. 15.) 28. Az a tény, hogy a maion;vezetőként alkalma­zott, a malom üzleti eredményei és fizetőképessége felöl tájékozva nem volt és az erről adott kedvező, de utóbb valótlannak bizonyult információ által a munkaadókat 4 hónapon át tévedésben tartotta és a malom való helyzetéről csak elkésve tudott tájéko­zódni és helyes jelentést tenni, kellő alapot nyújt annak a megállapítására, hogy az alkalmazott az üzemet áttekinteni nem tudta s a szerződésileg el­vállalt munka elvégzésére képtelen volt. Nem hivat­kozhat sikerrel az alkalmazott arra, hogy számításai­ban tévedett és a helytelen üzletvitel hátrányos kö­vetkezményeit fel nem ismerte, — mert a malomveze­tői feladatát és az alkalmaztatásának okát és cél­ját ép az képezte, hogy a malom üzemét és üzletét úgy irányítsa, hogy az a kitűzött célnak elérésére al­kalmas is legyen. (K. P. II. 8293/1930—1932 nov 8.) 29. Az alkalmazott, főnöke tudta és beleegyezése nélkül az üzleti adatokról semmiféle feljegyzéseket nem készíthet és ha ilyen feljegyzéseket titokban mégis készít, a munkaadó, indokolt veszélyben fo­rogni látszó érdekeinek megvédésére minden törvé­nyes eszközzel — büntető útra terelés fenyegetésé­vel is — felléphet az alkalmazottal szemben. (Bp. T. P. XXI. 8851/1932—1932 nov. 28.) Gazdatisztek jogviszonya 30. Nagy kiterjedésű erdőbirtok erdőhivatalának magasabb tudományos képzettséget igénylő főnöki állását rendes évi fizetés mellett betöltő s az erdő­birtokot vezető erdőmérnöki oklevéllel bíró alkalma­zott felmondási ideje más megállapodás hiányában egy év. (K. P. IV.4733/1931—1932 okt. 6.) 31. Az elmúlt évek veszteségének az alperes fel­ügyelő gazdasági szervei előtt ismert és tárgyalt ösz­szefogó (memorandum szerű) írásbeli tanulmány el­készítése nem a gazdatiszt (gazdasági főintéző) alkal­mazott szorosan vett hatáskörébe eső teljesítmény. Az erre vonatkozó munkaadói felhívásnak jóhisze­műen történt figyelmen kívül hagyásával a gazda­tiszt nem szolgáltatott okot az 1900. XXVII. t.-c. 16. §. 1. bek. d) pontja alapján a rögtöni hatályú el­bocsátásra. (K. P. IV. 2560/1931—1932 dec. 14.) 32. I. A m. kir. Kúriának az 1900. XXVII. t. c. 2., 12. és 15. §-ok egybevetett rendelkezésének ér­telmezése körül kifejlődött és állandóan követett gya­korlata szerint a gazdatisztnek a felmondási időre törvény szerint járó illetmények iránti igényét csak az szünteti meg, ha részére a szolgálati szerződés­ben, vagy az azt helyettesítő szolgálati és nyugdíj­szabályzatban kifejezetten a felmondási időre járó illetmény helyett és azzal legalább egyenértékű szol­gáltatás biztosíttatik. Ha a szolgálati szerződést he­lyettesítő szolgálati és ügyviteli szabályzat, vala­mint a nyugdíjszabályzat nem tartalmaznak oly ki­fejezett kikötést, hogy a munkaadó a gazdatisztnek biztosított nyugdíjat kifejezetten az őt törvény sze­rint megillető és a felmondási időre megillető illet­mények helyett vagy ahelyett is adja, utóbbi a gaz­datisztnek jár. — II. A gazdatiszt betegsége és az annak folytán előállott munkaképtelenség eltérő szer­ződési megállapodás hiányában az 1900. XXVII. t.-c. szerint nem képez azonnali hatályú elbocsátási jogot. (Bp. T. P. XIII. 7930/1932—1932 nov. 5.) 33. Ha a gazdatiszt a természetbeni járandóságai egyenértékét érvényesíti, nem érvényesítheti még kü­lön azt az elmaradt hasznát, amely csak a természet­beni járandóságnak a haszon létrehozása céljából való felhasználása útján állhatott volna elő. (K. P. IV. 1726/1931—1932 nov. 2.) Hatáskör 34. A székesfővárosi vámőrség közhatósági fel­adatok ellátására van hivatva; ennek tagja a székes­főváros hatósági közege, szolgálata: közszolgálat. Az ilyen közszolgálati viszonyból származó igények ér­vényesítése a rendes bíróságok hatáskörébe és pol­gári per útjára rendszerint nem tartozik. Ily igénye­ket polgári per útján csak annyiban lehet érvényesí­teni, amennyiben azt valamely külön jogszabály meg­engedi. (K. P. II. 311/1931—1932 nov. 16.) 35. Azok a képesített gépkezelők, kik a gazda­ságban éves szegődményes alkalmazottak, a gazda­sági cselédekkel esnek egy tekintet alá s mint ilye­nek, a mezőgazdasági munkásokra és cselédekre vo­natkozó 1900. XV. t.-c. és az azt kiegészítő törvények alapján az Országos Munkáspénztárnál esnek bal­esetbiztosítási kötelezettség alá. Az ezen kötelezett­ség megsértésén alapuló s a munkaadó és alkalma­zottai közt felmerülő kártérítési perek a rendes pol­gári per útjára tartoznak. (K. P. II. 1852/1931—1932 dec. 7.) S6. Konvenciós majorgazda gazdasági cselédnek tekintendő. Bérkövetelése, valamint felmondási időre járó illetmény iránti igénye az 1907. XLV. t.-c. ér­telmében közigazgatási útra tartozik. (Bp. T. P. XXI. 122.706/1932—1933 jan. 9.) Ftitlii kitti: ár. Sur.tt L*j»s

Next

/
Thumbnails
Contents