Munkajog, 1933 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 2. szám - A gyári munkarend

6 MUNKAJOG 2. szám az ő állandó alkalmazottjuk, vagy 2.) ha a szerződéskötés idejében tudtak, vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudtak olyan tényeket, amelyekből a szerződésben megnevezett közös meghatalmazott megbízhatatlansága világosan kitűnik, hacsak a munkavállalókat a közös meghatalmazott megbízhatatlanságára utaló tényekről idejekorán nem tájékoztatták. Az ingatlan megszerzője az ingatlannal és azokkal a javakkal, amelyekre az ingatlanra szerezhető jelzálogjog kiterjed — tehát dologilag — közvetlenül felel a korábbi tulajdonos ellen fennálló azokért a követelésekért, amelyek az átruházott ingatlanon a megelőző egy éven belül végzett gazdasági munkán alapulnak. Az egy év a tulajdonjog bejegyzésére vezető beadvány telekkönyvi iktatásának napjától viszszafelé számítandó. Megszűnik e felelősség, ha a jogosult követelését a bejegyzés iránti kérvény beiktatásától számított egy év alatt a szerzőnek be nem jelenti, vagy vele szemben nem érvényesíti. A végrehajtási, valamint ennek hatályával bíró önkéntes árverésen történt ingatlanszerzés, valamint a kisajátítás útján történt tulajdonszerzés azon esetére, mikor a kisajátítási ár bírói felosztásra kerül, e felelősség nem terjed ki. (4. §.) A végrehajtási eljárásra vonatkozó rendelkezések a következők: A gazdasági ingatlannak bírói, valamint végrehajtási árverés hatályával bíró önkéntes árverésen történt eladásából befolyt vételárból és bírói felosztásra kerülő kisajátítási árból a végrehajtási költségek utáni előnyös sorrendben kell kielégíteni a végrehajtást szenvedőt terhelő azokat a tartozásokat, amelyek az elárverezett, illetőleg kisajátított ingatlanon a jogerőre emelkedett legutolsó árverést, ha pedig az ingatlan az árverést közvetlenül megelőzőleg zárlat alatt állt, a zárlat hatályának kezdetét megelőző egy éven belül végzett gazdasági munkán alapulnak. (5. §.) A zárlati jövedelemből a zárgondnok díjával egyenlő rangsorban és aránylagoson kell kielégíteni a zárlat tartama alatt végzett munkákért járó követeléseket, míg a zárlat hatályának kezdete előtti évből származó és a végrehajtást szenvedőt terhelő ezen követeléseket — amennyiben azokat a jogosult a zárlati kezelés kezdetétől számított egy éven belül a zárgondnoknak, vagy a bh*óságnak bejelenti — a zárlati jövedelemből előnyösen kell kielégíteni. (6. §.) A gazdálkodó ellen nyitott csőd, vagy a terményre vezetett végrehajtás nem gátolja a részes arató, vagy más részes műnkig terményjárandóságának kiszolgáltatatását. (7. §. 1. bek.) Törvényes zálogjog illeti meg a munkaviszonyból származó esedékes, úgyszintén kiérdemelt, de esedékessé még nem vált követeléseik biztosítására az év meghatározott szakában a gazdaságban felmerülő bármely munka elvégzésére legalább egy hónapi időtartamra vállalkozó idénymunkásokat is, ha a szerződést a községi elöljáróság előtt kötötték. Az 1899. XLII. t.-c. 10., 14. és 17. §-okban a gazdasági munkásoknak és segédm unkásoknak biztosított törvényes zálogjog a végzett munkával már kiérdemelt, de esedékessé még nem vált munkabérre is megilleti a munkavállalót. A törvényjavaslat további részében egyrészt eljárási rendelkezéseket tartalmaz, másrészt pedig korlátozza a dohánytermelőt abban, hogy a dohánytermés beváltási árának a dohánykertész járandóságát képező részével rendelkezhessék. SZEMLE Szolgálati viszony és üzletátruházás. E kérdéssel az olasz munkaügyi bíróságok többször foglalkoztak. A genovai bíróság szerint a jogok és kötelezettségek, a vagyoni és erkölcsi érdekek azon összessége, melyet a forgalomban: „vállalat, üzem, ház stb." kifejezésekkel jelölnek meg, az alkalmazottal szemben a tulajdonos vagy munkaadó mindenkori személyétől független önálló jogi személyiséggel bír. E felfogás az ítélet szerint úgy a polgári társadalomra, mint pedig az alkalmazottakra hasznos. A termelés érdeke, hogy az alkalmazott szolgálatait teljes biztonsággal értékesíthesse. Az alkalmazottnak nagyobb bizalma lehet a vállalathoz és fennállásának tartamához, mint a tulajdonos személyéhez és élettartamához. Nagy közgazdasági érdeket képez, hogy az üzletátruházások minél kevesebb rázkódtatással bonyolíttassanak le. Ezért az üzletátruházás folytán a szolgálati viszony automatice nem szűnik meg. Hasonló álláspontra helyezkedett a milanói bíróság is, kimondván, hogy téves az a felfogás, mintha az alkalmazott a szolgálati szerződést rendszerint meghatározott személlyel kötné és a munkaadó személye lényeges eleme lenne a szerződésnek. Az alkalmazott a vállalattal köti a szei'ződést s annak átruházása a benne megtestesített jogviszonyok — így a folyó szolgálati szerződések — átruházását is maga után vonja. A szolgálati szerződés rendelkezései ellenkező megállapodás hiányában úgy az új munkaadót, mint az alkalmazottakat kötelezi. Munkás vétkességére visszavezethető hibás munka bérakkordnál. Az akkordbérnél a munkaadó a munkaeredményt is figyelembe veszi kalkulációjánál. Gondolatban bizonyos időbérből — a képzelt napszámból — indul ki és ezt veszi számítása alapjául. Ez a napszám megfelel annak a munkabérnek, amennyit átlagmunkás átlagos megerőltetéssel megkereshet. Ez alapon számítja ki a munkaadó a darabbért. Ha azután a munka a munkás hibájából a kötelezettnél silányabb és ennek folytán a munkabérmegállapítás alapjául szolgáló eredmény be nem következik, úgy a munkaadó az akkordbérben készített munkadarabot visszautasíthatja és követelheti, hogy a munkás azt külön díjazás nélkül szerződésszerűen átdolgozza, még akkor is, ha ehhez több idő lenne is szükséges, mint amennyit az akkordtétel megállapításánál a felek alapul vettek. Az akkordbázis ilyenkor nem irányadó. Díjtalan átdolgozásra vagy javításra való kötelezettségben a felek akár kifejezetten — a szolgálatbalépéskor vagy a szolgálat tai-tama alatt — akár hallgatólag is megállapodhatnak. Ily hallgatólagos megállapodásra utaló körülmény található az üzem nívójában, valamint a viszonylagosan magas munkabérben és az akkordtételben. (Berlin, Landesarbeits1927 szeptember 26.) HATÁROZATTAR A szolgálati viszony ismérve. 18. A szolgálati viszonynak nem lényeges ismerve az, hogy a szolgálat ellenértéke előre meghatározott összeg legyen, mert ;az ellenérték egészben a megkötött ügyletek után elért jutalékban, vagy felárban is lehet megállapítva. Az sem lényeges kellék, hogy