Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 4. szám - Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. (Folytatás.) 2. [r.]

zetek felállításánál decentralizációra és az elbürokratizálás lehetőségé­nek kiküszöbölésére kell törekednünk. Azután a mellett, hogy egy országban több ilyen intézet párhuza­mosan működjön, még egy érv hozható fel. Büntetőperrendtartásunk­nak 228. §-a ellenőrző szakértő alkalmazását teszi lehetővé; a törvény az olyan ügyben, melyben az eldöntendő kérdés felismeréséhez és meg­ítéléséhez külön szakértelem szükséges, biztosítja a terhelteknek ezt a jogát és írja körül ezen ellenőrző szakértőknek teendőit; ez által az illető kérdésben elhangzott szakértői véleménynek felülbírálása válik lehetségessé. A bizonyítási eljárás mindenkor eredményesebb, tárgyi­íágasabb lesz, ha az illető, szakértők különféle testületekből, más-más kriminalisztikai intézet kebeléből kerülnek ki. Az egyetemi krimi­nalisztikai intézeteknek az igazságszolgáltatásba való bekapcsolása azzal is járna, hogy lenne egy szerv, amely különösen bonyolult esetek­ben a szükségessé váló ellenőrző vizsgálatot megkönnyítené, képzett és megbízható szakértőket tudna adni e célra. Nagy megnyugvást keltene az, hogy a bíró egymástól teljesen független szakértők és egymástól függetlenül végzett vizsgálatok eredményére építhetné fel ítéletét28). Olyan felfogással is találkozunk29), hogy az ilyen modern krimi­nalisztikai intézet csak nagy bűnügyi rendőrségnél szervezhető meg, amely egyben kiváló intézményül szolgálhatna a tudományos egyetemi kutatásokra is; tehát több célt, kriminalisztikai gyakorlati és paeda­gogiai, de elméleti célt is szolgálna. A törvényszéki orvostani intézetek ideálisan kiegészítenék az ilyen intézményeket. Az ilyen, közösségen felépülő intézmények azonban árnyoldalakkal is bírnak! Ami persze megint amellett szólna, hogy a kriminalisztika gyakorlati feladatainak o gzése kizárólag a rendőrségre maradjon, hogy a bűncselekmények alapvető felderítését, a bizonyítékok összegyűjtését kizárólag reá bíz­zuk, viszont az elméleti és pedagógiai feladatok elvégzését meg inkább az egyetemekre hagyjuk. A gyakorlatnak a tudományt és a tudomány­nak a gyakorlatot megtermékenyítő hatását, amelyre a legmeggyőzőbb példákat az egyetemek orvosi karainak munkájában találhatjuk, — azonban csak az összes kriminalisztikai intézetek egymást támogató, s munkája biztosíthatná igazában. 5. Reámutattunk a kriminalisztikai vizsgálati módszerek néhány­esetére. Joggal mondható, hogy ezek és a töbhi végeláthatatlan vizs­gálati módszerek valósággal nagyon sokoldalú ismereteket tételeznek fel azoknál, akik a gyakorlati életben ezeket a vizsgálatokat lefolytat­ják. Akadnak e közben olyan ismeretek, amelyekkel az orvos, a vegyéae, a gépészmérnök, a növénytannal stb.-vel foglalkozó egyén bír éppen 28) Nálunk régebben, az 1892. évi május hó 14-én 4967. sz. alatt kelt igazságiigy­miniszteri rendelet a bíróságoknak kötelességévé tette, hogy bűnügyi vizsgálatok foga natosítására és véleményadás végett kizárólagosan az akkori Országos Müvegyószati Intézethez horduljanak. A bűnvádi eljárásnak, az 1896. évi 33. t. c. rendelkezései, így -annak 228. §-a is, új jogi helyzeteit teremtettek e téren. 29) Tartsányi (Schreiber) Dániel: A kriminalisztika intézményei, Pécs, 1936, 11. oldal. 56

Next

/
Thumbnails
Contents