Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 4. szám - A praetor jogállása a római jogban

csak; sőt sokszor még az illető is kénytelen saját szaka keretéhen isme­reteit először alaposan továbbfejleszteni és ilyen vagy olyan irányban kiegészíteni, mielőtt az illető kriminalisztikai vizsgálat lefolytatásába belekezdene. Ez a tény magyarázza azt, hogy még a legnagyobb, e téren minta­államoknak mondható országok is éppen csak egy, két, ritkán több olyan kutató intézet felett rendelkeznek, ahol nemcsak az illető rend­kívül súlyos beruházásokat igénylő felszerelési tárgyak együtt talál­hatók, hanem egyben szakképzett tudások is rendelkezésre állanak; főleg az utóbbi tény magyarázza azután azt, hogy gyakran egy-egy ilyen intézet valamelyik kitűnő szakembere működése idején valósággal virágzási korát éri, majd azután az illető munkásságának kiesése után az illető intézet háttérbe szorul. Ezt láthattuk például a bécsi rendőr­ségi kriminalisztikai intézetnél Schober szervező behatásának és Türkéi tudományos munkásságának tragikus hirtelenséggel bekövetkezett meg­szakadása után. Hasonlóan virágoztatta fel Béroud a marseillei rendőr­ségi laboratórium munkásságát utolérhetetlen szaktudása segítségével. Tagadhatatlan, hogy ezek a tények is egyik nehézségét képezik a kriminalisztikai kutató intézetek megszervezésének. Ezen intézetek munkájának eredményessége azonban gazdasági körülményektől, az ílető intézet rendelkezésére álló gazdasági erők bőségétől is függ. Végeredményben tehát, ha a háború után a kriminálpolitika terén jelentkező nagy feladatok megoldására kellően felkészülve akarunk lenni, minden e tekintetben rendelkezésre álló erő összefogására, a mindinkább növekedő kriminalitásnak vállvetve való leküzdésére kellene törekednünk. Dr. Hacker Ervin A praetor jogállása a római jogban* Választás—választhatóság* I. A praetori hivatal betöltése, mint általában a többi magisiratu­soké is, népválasztás által történt. A törvényes szabályok szerint a comitián összegyűli nép itt ruházza a praetorra az állami főhalalom­nak reá eső részét azzal, hogy a jövőben, mint a szuverén populus Ro­inanus képviselője, a népakaratot nyilvánítsa. A praetori, épúgy mint a consult, a centuriak szerint egybegyűlt polgárság a comitia centuriatán48) választotta, a legrégibb időktől kezdve és ez a választási forma, ha gyakorlatilag több irányban mó­dosult is, elvileg mindvégig megmaradt, ami annak bizonyítéka, hogy a praetori hatalom ősforrása közvetlenül maga a nép. 48) Liv.: 1. 60. 4. „Duo consules comitiis centuriatis ex commentariis S. Tulü weatá sunt." 57

Next

/
Thumbnails
Contents