Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 4. szám - A praetor jogállása a római jogban

csak; sőt sokszor még az illető is kénytelen saját szaka keretéhen ismereteit először alaposan továbbfejleszteni és ilyen vagy olyan irányban kiegészíteni, mielőtt az illető kriminalisztikai vizsgálat lefolytatásába belekezdene. Ez a tény magyarázza azt, hogy még a legnagyobb, e téren mintaállamoknak mondható országok is éppen csak egy, két, ritkán több olyan kutató intézet felett rendelkeznek, ahol nemcsak az illető rendkívül súlyos beruházásokat igénylő felszerelési tárgyak együtt találhatók, hanem egyben szakképzett tudások is rendelkezésre állanak; főleg az utóbbi tény magyarázza azután azt, hogy gyakran egy-egy ilyen intézet valamelyik kitűnő szakembere működése idején valósággal virágzási korát éri, majd azután az illető munkásságának kiesése után az illető intézet háttérbe szorul. Ezt láthattuk például a bécsi rendőrségi kriminalisztikai intézetnél Schober szervező behatásának és Türkéi tudományos munkásságának tragikus hirtelenséggel bekövetkezett megszakadása után. Hasonlóan virágoztatta fel Béroud a marseillei rendőrségi laboratórium munkásságát utolérhetetlen szaktudása segítségével. Tagadhatatlan, hogy ezek a tények is egyik nehézségét képezik a kriminalisztikai kutató intézetek megszervezésének. Ezen intézetek munkájának eredményessége azonban gazdasági körülményektől, az ílető intézet rendelkezésére álló gazdasági erők bőségétől is függ. Végeredményben tehát, ha a háború után a kriminálpolitika terén jelentkező nagy feladatok megoldására kellően felkészülve akarunk lenni, minden e tekintetben rendelkezésre álló erő összefogására, a mindinkább növekedő kriminalitásnak vállvetve való leküzdésére kellene törekednünk. Dr. Hacker Ervin A praetor jogállása a római jogban* Választás—választhatóság* I. A praetori hivatal betöltése, mint általában a többi magisiratusoké is, népválasztás által történt. A törvényes szabályok szerint a comitián összegyűli nép itt ruházza a praetorra az állami főhalalomnak reá eső részét azzal, hogy a jövőben, mint a szuverén populus Roinanus képviselője, a népakaratot nyilvánítsa. A praetori, épúgy mint a consult, a centuriak szerint egybegyűlt polgárság a comitia centuriatán48) választotta, a legrégibb időktől kezdve és ez a választási forma, ha gyakorlatilag több irányban módosult is, elvileg mindvégig megmaradt, ami annak bizonyítéka, hogy a praetori hatalom ősforrása közvetlenül maga a nép. 48) Liv.: 1. 60. 4. „Duo consules comitiis centuriatis ex commentariis S. Tulü weatá sunt." 57