Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 4. szám - Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. (Folytatás.) 2. [r.]

következtetést, hogy kellő felkészültségű szakemberekben nincs hiányunk. Ez alkalommal azonban az olvasó figyelmét felhívjuk még a külföldön megjelent rendkívül gazdag kriminalisztikai, törvényszéki orvos. László Béla: Személyleírás a bűnvádi eljárásban, Budapest, 1913; -Most Konrád és Panajott Sándor: Vezérfonal a rendőr- és védőkutya idomításához, Budapest, 1911; Nagy Pál: Tolvaj-nyelv, Győr, 1882; Osváth Pál: Közbiztonságunk múltja és pandurkorom emlékei, Budapest 1905; Piotorits Károly: Ryhlicky Zoltán váltói, Budapest, évszám nélkül; Ridegh Rajmond és Olchváry-Milvius Attila: Bűnügyi Nyomozástan, Budapest, 1936; Sándor László és Dietz Károly: A nyomozás alapelvei, Budapest, 1918; Sehweinitzer József: A bűnügyi nyomozás a gyakorlatban, Budapest, 1923; Sellye Ferenc: A kriminalisztika alaptételei, Budapest, 1936; Szatnmáry Róbert: A detektív munkája, Budapest, 1926; Szirmay István: A magyar tolvajnyelv szótára, Budapest, évszám nélkül; Szrubián Dezső: Rendőrtudományi tanulmányok, Budapest, 1943; Tartsányi (Sehreiber) Dániel: Kriminalisztikai jegyzetek, A helyszín, Budapest, 1924; Tartsányi (Sehreiber) Dániel: A játékkaszinók szélhámosai, Budapest 1934; Tartsányi (Sehreiber) Dániel: A kriminalisztika intézményei, Pécs, 1936; Tartsányi (Sehreiber) Dániel: Daktiloszkopia, Budapest, 1926; Tisza Miksa: Magyarország rendőrségének története, Igló, 1913; Tornyai Károly: A rablóknak, tolvajoknak és kozákoknak együttvaló hamis és zavaros beszédeik, Békéscsaba, 1862; Turcsányi Gyula (szerkesztő) : A modem bűnözés, I—II. kötet, Budapest, 1929; Varga János: A Babonák könyve, Arad, 1877; Felemlítendő továbbá: A tolvajnyelv szótára, kiadta a budapesti államrendőrség főkapitányságának bűnügyi osztálya, Budapest, 1911. Számtalan a kriminalisztika tárgykörébe vágó cikket, adalékot találunk még a következő, részben régebben megjelent, de időközben már megszűnt, részben a jelenben is megjelenő folyóiratokban, mint: A Rend, Csendőrségi Lapok, Közbiztonság (Rendőri Lapok), Magyar Detektív, Magyar Rendőr, Rendőr és Rendőrségi Lapok. És mint ilyen tárgyú rendkívül értékes publikációkat említjük még fel a budapesti állami rendőrségnek 1894-től 1921-ig évente könyvalakban megjelent „Jelentéseit", végül a Baksa János által szerkesztett és Budapesten 1923-ban megjelent „Rendőrségi AJmanach" című publikációt is. Külföldön is ismételten megjelentek szakembereink tollából cikkek és közlemények kriminalisztikai problémákról, a magyar rendőrség munkájáról és intézményeiről, így a Gross-féle a 2. jegyzetben már említett Archiv-ban és Berlinben megjelent Deutsche Strafrechtszeitung-ban. Lásd e tárgyban még a 24. jegyzetben jelzett irodalmat is. 51