Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 4. szám - Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. (Folytatás.) 2. [r.]

tani és vegytani irodalomból vett néhány olyan munkára, főként rendszeres vagy gyűjteményes műre, amely a büntetőjog eme segédtudomá- * nyáb'an való tájékozódást előmozdítja23). 4. így felvetődik az a kérdés, hogy az egyetemeken intézményesen, a tanrend körében biztosítandó kriminalisztikai oktatás elrendezésénél hogyan járjunk el; hogy a vázolt külföldi intézményekből mit és hogyan lehetne egyetemeinken értékesíteni? Több európai egyetemen a kriminalisztika tanítása és előadása már körülbelül egy negyedszázad előtt kezdődött és a kriminalisztika oktatása azóta nagyot fejlődött nemcsak Európában, de Amerikában is. A megoldás talán az lehetne, hogy egyetemeink jogi karáin inkább általános (kriminalisztika jelentősége, érintkezési pontok anyagi büntető és büntető eljárásjoggal stb.) tárgyú, lehetőleg vetített képekkel illusztrált előadások tartassanak; ezekhez az előadásokhoz csatlakoználak az egyetemek orvosi karán tartandó inkább gyakorlati, a részletkérdéseket tárgyazó előadások és bemutatások; az orvosi karokon orvo23) A 2. jegyzetben idézett irodalmon kívül egyebek közt lásd: Balthazard, Bayle, Payenb et Ruby: Précis de police scientifique Paris, 1922; Heindl, Bobért: System und Praxis der Daktyloskopie, 3. kiadás, Berlin, 1927; llellwig, Albert: Psyehologie und Vemehmung«teehnik bei Tatbestandsermittelungen, Berlin, 1943; Jeserich, Rudolf: Chemie und Photographie im Dienste der Verbrechensaufklarung, Berlin, 1930; ' Kratter, Július: Lehrbueh der geriehtlichen Medizin, Stuttgart, I. köt. 1921, II. köt. 1919; Lewin, L.: Gifte und Vergiftungen, Lehrbueh der Toxikologie, 4. kiadás, Berlin, 1929; Locard, Edmond: L'Ehquéte criminelle et les Méthodes scientifiques, Paris, 1920; Locard, Edmond: La police, Paris, 1919; , Locard: Die Kriminaluntersuchung und ihre wissensehaftiichen Methoden, fordította Wüly Finke, Berlin, 1930; JLochte etc.: Gerichtsárztliche und polizeiárztliche Technik, Wiesbaden, 1914; .Niceforo-Lindenau: Die Klriminalpolizei und ihre Hilfswissenschaften, Gross-Lichterfelde/ évszám nélkül; Die Polizei in Einzeldarstellung-en, kiadta Abegg W., 12 kötet, Béniin, 1926—1928; The Police and the Crime Problem, kiadta Sellin, Philadelphia, 1929; Reuter, Fritz: Lehrbueh der geriehtlichen Medizin, Berlin—Wien, 1933; Schneiekert, Hans: Kriminaltaktik, Berlin, 1940; Södermann—ü'Connel: Modern Criminal Investigation, New-York, 1936; Strassmann, F.: Lehrbueh der geriehtlichen Medizin, Stuttgart, 1931; rendkívül nagy értékű és jelentőségű munkák a: Handwörterbuch der Kriminologie,, kiadta Elster és Lingemann, I—II. kötet, Berlin, 1933—1936; Handwörterbuch der geriehtlichen Medizin und naturwissenschaftlichen Kriminalistik, kiadták Neureiter, Pietrusky és Schütt, Berlin, 1940. A vezető törvényszéki orvostani munkákhoz méltóan sorakozik: Kenyeres Balázs: A törvényszéki orvostan tankönyve, Budapest, I. kötet 1925, — II. kötet 1926, — amely sok kriininalisztdkai kérdést ia megtárgyal. 52