Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 4. szám - Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. (Folytatás.) 2. [r.]

azt a gondolatot, hogy reánk is, különösképpen a második világháborút követő időkben adódó kriminológiai problémák megoldásának megkönnyítése végett, sürgős feladatok várnak. Nemzetközi tudományos pozíciónk és súlyunk öregbítése végett is, amely a nemzetközi büntetőjogi tanácskozások és kongresszusok viszonylatában eddig is jó volt, első sorban arra törekedjünk, hogy a meglevő kriminalisztikai intézményeinket és laboratóriumainkat megfelelő módon továbbfejlesszük és e célra a személyi és dologi szükségletek bővebb kielégítését ne sajnáljuk. Másrészt pedig — amint ezt már ismételten hangsúlyoztuk — megoldást keressünk &i kriminalisztikai ismereteknek a büntető igazságszolgáltatás munkásai körében való terjesztésére, a jövőben pedig ezeknek az ismereteknek a körükben való intézményes, az egyetemi jogi tanrend keretében való elsajátítását biztosítsuk. 3. Ez a célkitűzés annál is inkább jogosult, mert hiszen a legutóbbi évtizedekben hazánkban közreadott kriminalisztikai irodalom szép reményekre jogosít22), amely tényből joggal vonhatjuk le azt a 22) A magyar nyelven megjelent kriminalisztikai irodalom eddig egybegyűjtve nem lett; ezért ennek a bibliographiának összeállítását! itt megkíséreljük; ennek az össze- , gyűjtésénél jelentkező nehézségeket egyedül és kizárólag csak Dorning Henrik rendőrfőkapitányhelyettes hathatós segítségével sikerült leküzdeni, amiért e helyütt is őszinte köszönetet mondunk; csak az ő, e téren sok évtizeden át szerzett szakismerete segítségével sikerült ezeket a bibliographiai adatokat összeállítani; mégis ha netalán valamely dolgozat kimaradt volna, csak szerzőt terheli a felelősség ezért; olvasóinkat e helyütt is kérjük, hogy az e tekintetben mutatkozó hiányokra szerzőt figyelmeztetni szívesek lennének. Azok az önállóan megjelent munkák és dolgozatok, amelyeknek címeit sikerűit egybegyűjteni, a következők: Arányi Taksony ós Gábor Béla: Az ujjlenyomatrendszer, Budapest, 1909; Arányi Taksony és Gábor Béla: Dactyloscopia, Budapest, 1905; Berkes Kálmán: A tolvajélet ismertetése, Budapest, 1888; Donning Henrik: Optika a nyomozás szolgálatában, Budapest, 1916; Dorning Henrik: A bűnügyi rendőrség nemzetközi összemüködése, Budapest, 1933; Dorning Henrik és Varga Lajos: A büntetőjog tankönyve (Kriminalisztikai függelékkel, 13. kiadás, Budapest, 1942; • Endrődy Géza: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, Losonc, 1897; L'ndrődy Géza: Ütmutatás a nyomozó szolgálatban, Szeged, 1899; Eelletar-Jáhn: A törvényszéki chemia elemei, Budapest, 1897; Gábor Béla: A nyomozás segédeszközei, I—II. kötet, Budapest, 1916; Gábor Béla: Ujjnyom a bűncselekmény színhelyén, Budapest, 1912; Jenő Sándor és Vető Imre: A magyar tolvajnyelv, Budapest, 1900; Kálnay Gyula: A tolvajnyelv szótára, Nagykanizsa, 1927; Kármán Elemér és Soltész Imre: útmutató a bűnügyi nyomozás alkalmával követendő eljárásra nézve, Budapest, 1911; Kenyeres Balázs: Szemelvények egy meg nem írt naplóból, Budapest, 1933; Kluge Endre: Lelki élet és törvénykezés, Budapest, 1923; Kossutány Géza; Nevezetesebb régi bűnesetek, Budapest, 1890; Laky Lajos: Adatok a helyszínes bűncselekmények nyomozásához, Budapest, 1938; 50