Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 3. szám - Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. 1. [r.]

és a tettes kézrekerítése. Ne felejtsük el, hogy az ez irányban való "túlzott takarékoskodás megbosszulja magát a közrend megóvása terén. Ezt túlmenően további feladatunk annak vizsgálata lenne, hogy mik lennének teendőink kriminalisztikai felkészültségünk fokozása végett. E téren törekvésünk mindenekelőtt az legyen, hogy kriminalisztikai felkészültséggel ne csak a: rendőrségnek, csendőrségnek, tehát nyomozó hatóságainknak tagjai bírjanak, hanem mindenki, aki büntető igazságszolgáltatásunk munkájában részt vesz, tehát bírák, ügyészek, védő is. Legfeljebb arról lehet szó, hogy kriminalisztikai munkában közvetlenül foglalkozó egyének sokkal nagyobb elméleti és gyakorlati ismeretekkel bírjanak, mint a bírák, ügyészek, védők; erre a részletkérdésre alább majd még kitérünk. De már most jelezzük, hogy a kriminalisztikai ismereteknek általánosságban, a bűntető igazságszolgáltatásban szereplő összes személyek (bírák stb.) körében való terjesztése szerintünk kizárólag csak az egyetemi tanrend keretében, kriminalisztikai tárgyú előadások beillesztése útján lehet eredményes. Bármennyire helyes, hogy e téren továbbképző tanfolyamok rendezése, a létező laboratóriumok tanulmányozása által igyekezünk a jelen hiányain segíteni, mindez csak ideiglenes kisegítés lehet, de semmiképpen sem képezhet végső megoldást. Mi a kriminalisztika körében az egyetemi kriminalisztikai oktatás terén maradtunk el egyes külföldi államok mögött. 2. A felvetett probléma megoldásának megkönnyítése végett vegyük mindenekelőtt szemügyre azt, hogy milyen intézményeket találunk e tekintetben külföldön és hogyan vannak azok ott megszervezve. E téren különbségeket kell tennünk első sorban nemzeti intézetek és nemzetközi intézmények közt. A legtöbb' kultúrnemzet területén legalább egy jól kiépített és megszervezet olyan, kriminalisztikai gyakorlati problémák megoldására hivatott és képes intézményt, laboratóriumot találunk, amely a gyakorlati életben, a büntető igazságszolgáltatás keretében felmerülő ilyen vizsgálatokat le tud folytatni. A régi Ausztriában ilyen jól felszerelt intézetet többet is találtunk, így Bécsben a rendőrség kebelében16), .amelynek szellemi vezére Türkéi professzor volt17); hasonló intézet működött Grázban az egyetem keretében, amelynek megalapítója Gross Hans, a világháborút követő években pedig igazgatója Lenz Adolf 16) Lásd erre vonatkozólag Hacker: Újabb kriminológiai adalékok, Miskolc, 1934, 11. s köv. old. 17) A bécsi rendőrségi laboratórium és kriminalisztikai intézet mellett találtuk a Poller-féle lemintázással foglalkozó műtermet. Dr. Poller Alfons bécsi orvosnak köszönhető ama könnyen elsajátítható eljárásnak feltalálása, amely élő lények és holrtak testi részeinek, különféle tárgyaknak, például fegyvereknek, a bűncselekmények elkövetésénél használt szerszámoknak pontos, teljesen élethű lemintázását tette lehetővé; lásd e tárgyban szerzőnek már hivatkozott: Újabb kriminológiai adalékok — címen megjelent dolgozatát annak a 14. s. köv. oldalát, ahol az eljárást ismertető irodalom ítb. is idézvo vajn.