Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 2. szám - A fiduciárius ügylefek. (Folytatás.) 2. [r.]

denesetre hatálytalan, mert a tulaj donátruházáshoz — bár az a magyar magánjog szabályai szerint absztrakt ügylet (Iraditio) útján bonyolódik le — jogcím szükséges, a jogcím azonban az ilyen ügyletnél hiányzik. A vitát Tury Sándor Kornél zárta le annak megállapításával, hogy a Ml. 1000. §-a épen ilyen vonatkozásban hárítja el az érvényesség akadályát — mégpedig annálfogva, meri a biztosítékul való lekötést a tulaj donátruházás jogcíméül elismeri7). A Tury Sándor Kornél megállapításához legfeljebb azt lehet hozzátenni, hogy a biztosítéki fiducia élő magánjogunkban a tulajdonzálog formájában ma sem ismeretlen, sőt annak lehetősége — mint előbb láttuk — a bírói gyakorlat szerint sincsen kizárva8). A György Ernő által a Mt. 1000. §-a ellen felhozott azok az aggályok, amelyek szerint a rosszhiszemű biztosítéki tulaj donátruházások nagy mértékben veszélyeztetik a hitelezők érdekeit, ehhez képest tehát nemcsak a javaslat szövegét, hanem az élő jogot is érintik9). Ám az ilyen természetű átruházásoknak a hitelezők kárára való felhasználása, vagyis a kielégítési alapul szolgáló vagyonnak a hitelezők elől ilyen módon elvonása bűncselekmény, jelesül az 1932:IX. tc. 1. §-ába ütköző hitelsértés. A hitelezők érdekei tehát — mint általában minden hasonló célú elidegenítés ellenében — a tulaj donzálog meg nem engedett célra felhasználása esetében is büntetőjogi védelem alatt állanak. A biztosítéki fiducia ellen felhozott ilyen irányú aggodalmak tehát semmiképen sem szolgálnak okul arra, hogy az intézmény a magyar magánjogból kiküszöböltessék. A fiducia második fajának a vagyonkezelés célját szolgáló ú. n. kezelési fiduciának létesítését a magyar magánjog szintén nem zárja ki. A Mt. 1000. §-a nevezetesen nem ha'ározza meg közelebbről, hogy az átruházásnak milyen célt kell szolgálnia. Ekként a törvényjavaslat is nyitva hagyja a szerződő felek számára a lehetőséget, hogy az egyik fél a dolgát vagy vagyontárgyát a bizalmi viszony alapján kezelés vége't ruházza át tulajdonjoggal a másikra. Az átruházással kapcsolatosan a félek között létesült megállapodás az átruházott vagyontárgy kezelésére nézve a szükséghez képest megfelelő rendelkezéseket foglalhat magában — a szeriní, amint ezt az átruházott vagyontárgy természete megkívánja. Valamely ingó dolognak vagy jogosítványnak kezelés végett való átruházása esetében a kezelés módjának részletes körülírására rendszerint nincsen szükség. Másként áll azonban a dolog, ha a vagyonkezelés végetti átruházás tárgya nagyobb vagyontömeg, pl. iparvállalat a hozzá tartozó ingó és ingatlan dolgokkal s az odakapcsolódó különböző jogosítványokkal együ.t. Ilyen esetben a feleknek a részletekbe menő módon rendezniük kell egymás irányában a vállalathoz tartozó ingó és in7) L. György Ernő: id. m. Jogtud. Közlöny. 1928. évf. 216. s köv. 1.; Rapoch Géza: id. m, Keresk. Jog. 1929. évf. 113. s köv. 1.; Tury Sándor Kornél: id. m. 15. 1. 8) V. ö. Szladits: A magyar magánjog vázlata. I. k. 306. 1.; SehwaTtz Gusztáv: id. m. Jogtud. Közlöny. 1889. évf. 290. 1. 8) L György Ernő: id. m. 217. 1. 30