Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 2. szám - A fiduciárius ügylefek. (Folytatás.) 2. [r.]

gatlan vagyonnak a kezelés keretében való gyarapításával kapcsolatos kérdéseket, a vagyonhoz tartozó egyes részeknek a kezeléssel összefüggő esetleges elidegenítését, továbbá a különböző jogosítványok gyakorlásának, az átruházás előtti időből származó és az azt követően keletkezett jogoknak és kötelezettségeknek a kérdését, az alkalmazol lak jogviszonyait érintő kérdéseket, új alkalmazottak felvételét, a régiek elbocsátását, iletményeik és társadalmi biztosításuk ügyét és általában mindazt, ami nagyobb vagyontömegnek kezelésével összefüggésben a felek részéről egyértelmű megállapodással való szabályozást kíván. Gyakorlati jogéletünkben a kezelés végetti vagyonátruházás — különösen az utóbbi időben — több esetben előfordult. Bár ilyen viszonyból eredő jogvita eddig még nem lett bírói döntés tárgyává, feltehető, hogy bíróságaink a viszony létrehozására irányuló ügyletet nem fogják hatálytalannak nyilvánítani10). Azok a megállapodások, amelyek a fiduciárius átruházással kapcsola'osan az átruházás (élját, kezelés végétti átruházás esetében a vagyonkezelés módját, a visszaszolgáltatás körülményeit és általában a fiduciárius és az átruházó egymásközti viszonyát meghatározzák, belső természetűek. Kifelé, harmadik személy irányában ezeknek a megállapodásoknak jelentőségük nincsen. A Mt. 1000. §-a is ezt a szabályt juttatja kifejezésre azzal, hogy a fiduciárius oldalán az átruházó H vagyontárgy visszaszolgálta';ására irányuló kötelezettséget kötelmi kötelezettség gyanánt konstruálja meg11). A fiduciárius tulajdonos ezek szerint a magyar magánjogban teljes jogú tulajdonos, aki az átruházó irányában csupán kötelmi alapon van az átvett vagyontárgy feletti rerídelkezés, illetőleg annak visszaszolgáltatása'tekintetében korlátozva. Bármiként rendelkezik a reá ruházott dologgal, rendelkezése harmadik személyek irányában joghatályos lesz. Ténykedéséért, ha nem megállapodásszerüen járt el, az átruházóval szemben csak kötelmi alapon felelős. Sőt az átruházó a vagyontárgy visszaszolgáltatására irányuló igényét is csak kötelmi alapon érvényesítheti vele szemben12). Magánjogunk tehát — hasonlóan az európai jogrendszerekhez — , , a fiducia római jogi konstrukcióját teszi magáévá. Ez következik abi°) Igiaz ugyan, hogy nemrég a MT. Kúria P. IV. 139/1938. számú határozatában olyan álláspontra helyezkedett, amely szerint a részvényeknek részvényesi jogok gyakoTlása végett valósággal, de visszaadási kötelezettséggel (fiduciárius alapon) átruházása esetében az átvevő álrészvényes és mint ilyen a részvényesi jogokat nem gyakorolhatja (Grill-féle Üj Döntvénytár XXXVI. k. 1938. évf. 497. 1.), ám ez a határozat csak az alapszabályok kijátszásának meggátlásáfc célozta. 11) L. Tury: id. m. 21—22. 1. 12) L. Tury: u. o. — Mindebből következik, hogy pl. a fiduciárius csődje esetéber a korábbi tulajdonos csak quotális Melégítésre tarthat igényt. — A germán elveken nyugvó német jogban viszont a fiducians a vagyontárgynak a csődtömegből kiadását töveit elh&tá. (L. Goltiz: id. m. 85. s köv. 1.) Üjabfaan ellenkező álláspontot foglal el Enneccerus. (Id. m. L k. 1. rész. 370. 1.) 31