Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 2. szám - A fiduciárius ügylefek. (Folytatás.) 2. [r.]

részesek családi vagyonát kivétel nélkül „pénzzé teszi", mert pénzben rendeli kifizetni. Elfelejti a jogrend azt is, hogy a kötelesrészes mindig a kevesebbet öröklő tél s a bírói gyakorlat válság esetén köteles a gyengébb tel védelmére sietni! Elfelejti azt is, hogy a szülők legtöbbször tehetetlen öreg korukban intézkednek vagyonuk felől és pedig legtöbbször azon gyermek javára, aki az öreg szülőket illetéktelenül befolyásolja, de ezt a négy fal közt történt befolyásolásokat lehetetlen bizonyítani. A gyakorlatban így jön létre a távollevő testvér igazságtalan megrövidítése. A családi vérségi szeretetről legtöbbször nem a gyermek feledkezik meg, hanem az elfásult, agg szülő, akinek a pénzsóvár örökös illetéktelen és állandó befolyásolása ellen nincs is elég erkölcsi ellenálló ereje. A végrendeletek készítésének főrugó ja a gyakorlatban nem a higgadt és bölcs megfontolás, hanem a megadományozottak önző vagyonhajhászása. Bölcsen felismerte ezt a Kúria is, amikor a vagyonelidegení éseknél a kötelesrész javára a már tárgyalt szép ingyenességi vélelmet kiépítette, de amit ezzel a félig kitagadott kötelesrészeseknek elvileg adott, jó részt elvette a kötelesrész kiszámítási módjával és a természetbeni kielégítés teljes mellőzésével. Szabad rendelkezés a vagyon egyik feléről, s a másik felének pedig a család részére való kényszerű lekötése csak akkor kerülnek egyensúlyba, ha azt a szép erkölcsi tételt minden izében szigorúan és pontosan követi vezérfonalként a bírói gyakorlat. Dr. Csongor Barnabás. K A fiduciárius ügylefek. ^ (Folytatás.) Az olasz jog a fiduciárius ügyletekkel kapcsolatosan általában elutasító álláspontra helyezkedik. Van ugyan olyan nézet is, amely szerint a fiducia tűrt intézmény, többnyire azonban tagadják, hogy létrejöhetne. Az olasz jognak a fiduciához hasonló intézményét — mint a franciáknál — szintén nem lehet igazi fiduciának tekinteni21). A francia és az olasz jog rendszerében a fiducia a szó igazi értelmében azért nem érvényesülhet, mert ezek a jogok — közvetlen tulaj donátruházó absztrakt ügylet hiányában — nem adnak módot fiduciárius ügylet megkötésére. Ezekben a jogokban a tulajdont csakis kauzális ügyletek (adásvétel, csere, ajándékozás) vihetik át22). Amint az előadó!lakból kitűnik, a modern jogokban a fiducia két meglehetősen eltérő cél, jelesül a biztosíiléknyujtás és a vagyonkeze21) L. erről részletesebben Barassi: Istituzioni di diritto civile. 279 280. L; Ambrosini: id. m. 60—61. 1.; Cariota-Feri-ara: id. m. 124. s köv. 1. ,, 22) v;. ö. különösen, az olasz jogot illetően Cariota-Ferrara: id. m. 124. 1. — A helyzeten az új olasz Codice Civile sem változtatott. 27