Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 2. szám - Kötelesrész az árhullámzások korában

E szerint kötelesrészre jogosultak: a természetes gyermek is anyja és anyai felmenői után, az örökbefogadott gyermek szülői és örökbefogadó szülői után is, de csakis az örökbefogadástól kezdve meglévő és szerzett vagyonra. Ide tartoznak a vélt házasságból született gyermekek, az utólagos házassággal és kir. kegyelemmel törvényesített gyermekek is. II. A kötelesrész vezérlő alapgondolaiából az következik, hogy az örökhagyó vagyonának csak feléről rendelkezhetik ingyenesen, vagyona másik felét a köielesrészeseknek kell juttatnia. Ebből kifolyólag az a vagyontömeg, amely után a kötelesrész kiszámíltátik több féle vagyonelemből áll, nevezetesen ide tartozik: 1. a hagyaték, még pedig a tiszta értékű hagyaték. Vagyis levonandók a hagyatéki cselekvő vagyonból a hagyatéki terhek. A hagyatékhoz tartozik minden érték, mely az örökhagyót halálakor vitatlanul tulajdonul illette. Közömbös ekkor, hogy az illető érték a vagyon állagához, vagy jövedelméhez tartozik-e. Ezen álláspont nem érinti azt a jogszabályt, hogy az örökhagyó a vagyona jövedelméről éleiében szabadon rendelkezhetett, mert csak a vagyon állaga után jár a kötelesrész, a vagyon jövedelméről az örökhagyó ingyenesen is szabadon rendelkezhetik. Készpénzt és minden jövedelmet a halál beálltáig járó összes kamataikkal és járulékaikkal együtt fel kell venni a hagyatéki leltárba is. (örök. elj. 41. §.) A függő termés, az új trágyázás, a vetés, a vadászati-halászati jog az ingatlanok értékelésénél mind számbaveendők. Viszont, ha a házat pl. már az örökös javította, a ház a javítás előtti állapotában értékelendő. A hagyaték általában á megnyíltakor való állapotában értékelendő, tehát az örökhagyó halálakori értékelés szerint. Ez a szabály azonban nem mindig érvényesül, mert rendkívüli körülmények között a meglevő értékeket nem az örökhagyó halálakori értékben, hanem az ítélet hozatala idején bíró értékeikkel kell számba venui, mert különösen az ingatlan vagyonok nagy értékhullámzása az érdekeltek közt méltánytalan igazságtalanságra vezetne, már pedig a családjog és öröklés terén erkölcsi főkövetelmény a kötelesrészek egyenlősége, a kölcsönös kiegyenlítés, az igazság és méltányosság. A valóságos kiosztásig a hagyaték a nyereségre és veszteségre, az áremelkedésre vagy árcsökkenésre nézve úgy tekintendő, mint az érdekelt örökösök és kötelesrészek közti közös családi vagyon, mely változások tehát a kötelesrész valóságos kiadásáig az összes említett érdekelteknek egyenlően és aránylagosan esnek a kárára vagy hasz11 nára. Vitás, vagy kétes vagyonrészek és követelések nem vehetők számításba, de ha utólag ezek is valódi vagyonná lesznek, ezek után pótlólag követelhető a kötelesrész. Teherként kell számításba venni a) az örökhagyó minden adósságát a halálig kiszámított kamataival, b) a halálig lejárt adók és egyéb közterheket, c) az örökhagyónak a gyógyí ási és temetési költségeit, de csak az örökhagyó társadalmi és vagyoni viszonyaihoz illő mértékben. 18 l