Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 1. szám - Fiduciárius ügyletek. 1. [r.]

nél. A római jogban a korábbi tulajdonos a visszakövetelési jogát a fiduciárius irányában kötelmi alapon érvényesíthette, ezzel szemben a germán jog szerint a visszakövetelési jog dologi alapon nyugodott és így azt a korábbi tulajdonos nemcsak a fiduciáriussal, hanem mindenki mással szemben érvényesíthette, aki a dolgot a fiduciáriustól megszerezte4). A germán fiducia ezek szerint nagyobb biztosítékot nyújtott a korábbi tulajdonos számára, mint a római jog hasonló intézménye"). Ugyanakkor azonban a germán jog eltávolodást is mutatott a fiduciárius szerződések alapjától, jelesül a fel lé.len kölcsönös bizalomtól, amely — római felfogás szerint — szükségtelenné tett minden biztosítékot6). Minden római hatástól mentesen fejlődölt az angol jogban a fiduciá-hoz teljesen hasonló „trust" intézménye, amelynek gyökere a XIV. századba nyúlik vissza. Akkoriban az angol jog szerint földet végrendeleti úton örökölni nem lehetett. Ennek a szabálynak a megkerülése végett a földbirtokos valamelyik bizalmas barátjára: a „trustee"-re ruházta földjének tulajdonán és csupán a haszonélvezetet tartotta fenn magának élete végéig. Halála után a bizalmi ember a földet annak adta át, akinek azt a földbirtokos meghagyása szerint juttatnia kellett7). Későbben szokásba jött, hogy a földbirtokos az ingatlant ilyen meghagyás mellett nem egy, hanem több barátjára ruházta. Az ugyanis, ha a barátok többen voltak, a földbirtokos számára nagyobb biztosítékot jelen'ett abban a tekintetben, hogy az ingatlant halála után az általa kijelölt személy vagy személyek valóban meg fogják kapni8). Az így kialakult „trust" intézménye megmaradt azután is, amikor már az ingatlanokat illetően is lehe'elt végrendelkezni. Az intézményt most már nemcsak végintézkedésekkel kapcsolatosan és nemcsak ingatlanokra nézve, hanem egyéb vonatkozásokban is alkalmazták — úgy, hogy „trust"-ök a vagyonjog legkülönbözőbb területein keletkeztek. Az intézménnyel kapcsolatosan később az állam is jogvédelmet nyújtott p- mégpedig akként, hogy a trustee-t kötelességének teljesítésére a főállamügyész (Attorney General) útján kényszeritetite9). A „trust" intézményére nézve a legfontosabb törvényes rendel4) L. Sehultze: id. m. 9—10. s köv. L; Cariota-Ferrara: id. m. 10. 1. 5) Schultze a római s a germán fiducia közöitti különbséget abban látja, hogy a germán jogban érvényesült a materiális publicitás elve, míg a római dologi jogból ez hiányzott. — — 6) V. ö. Cariota-Ferrara: id. m. 16. 1. — A dologi konstrukció elvi ellentétben van a fiducia bizalmi jellegével. (Tury: id. m. .22. 1.) 7) JU. Maitlanü: Trust und Korporation. Zeitschrift für das Privát- und öffenti. Recht. 1905. évf. 12—15. L) Említi Maitland, hogy hasonló fejlődés volt a longobard jogban is. (Id. m. 7. 1.) 8) Maitland: id. m. 22_23. 1. 9) L. Maitland: id. m. 36_37. 1. 14