Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 5. szám - Boleratzky Lóránd: A magyarországi evangélikus egyházfelügyelői intézmény eredete és egyházjogi jelentősége [könyvismertetés]

KÖNYVSZEMLE Boleratzky Lóránd: A magyarországi evangélikus egyházfelügyelői intézmény eredete és egyházjogi jetentősége Miskolc 19kZ. 92. I. A magyarországi evangélikus egyházfelügyelői intézmény kérdéséről a szakirodalomban eddig összefoglaló és önálló munkát nem találtunk s így szerző munkája megalkotásával úttörő munkát végzet!. A szerző komoly tanulmányok után, kellő egyházjogi és közjogi felkészültséggel, megalapozóit egyháztörténeti és jogtörténeti tudással oldotta meg feladatát. Elsősorban külföldön nyomozza az egyházfelügyelői intézmény eredetét és egyenként taglalja az erre vonatkozó hármas felfogást. Behatóan tárgyalja azt a nézetet, amely a paitronusból vezeti le az egyházfelügyelői intézményt és erős és részletező kritikával megdönti azt a felfogást, hogy a kegyúri jognak köze volna a felügyelői intézményhez, A második felfogást, amely az egyetemes papság elvével hozza kapcsolatba az egyházfelügyelői intézmény eredetét, a szerző rövid, de találó okfejtéssel elejti. Részletesebben vizsgálja meg azt a nézetet, amely a külföldi prot. fejedelmek analógiájával magyarázza meg nálunk az egyházfelügyelői intézmény kialakulását és megállapítja, hogy a fejedelmi egyházkormányzat nálunk is, de különösen Erdélyben meghonosodott. A földesurak is, mint praecipua membra ecclesiae, nagyobb szerepet vittek az egyház kormányzatában, ami azután idővel a patrónus jeliegének lassú elsorvadásával a felügyelői intézmény megszervezésére vezetett. A szerző e fejezetben elárulja, hogy a külföldi, különösen a német egyházjogi irodalmat áttanulmányozta és bár nehéz feladat élőit állott, azt ügyesen oldotta meg és önállóságát megőrizte. Mondanivalói figyelmet keltenek s a kérdést összefoglalóan előbbre is vitte. A kérdés általános ismertetése után külön fejezetben tárgyalja a szerző „A magyarországi evangélikus egyházfelügyelői intézmény kialakulását és fejlődését s itt külön kiemeli a földesúr-pátronusi befolyást, amely az egyházkormányzatban erős nyomot hagyott úgy, hogy a földesúr még vallási kérdésekben is rendelkezési jogot vívott ki magának. A városokban az evangélikus összetételű városi tanács gyakorolta ezeket a széleskörű egyházkormányzati jogokat. A XVII. században a földesúri jog révén érvényesült a világi elem az egyházkormányzatban és a földesúri jogok csökkenésével a 78