Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 5. szám - Boleratzky Lóránd: A magyarországi evangélikus egyházfelügyelői intézmény eredete és egyházjogi jelentősége [könyvismertetés]

XVIII. század harmincas éveiben kialakult az a nagyjelentőségű elv, hogy minden hatalom forrása az egyházközség. A felügyelői intézmény elsősorban a felsőbb önkormányzati testületekben, a superinlendenciákban öltött testet, mikor az egyház tekintélyes tagjai 1735ben az egyházkerület élére mint felügyelők kerülnek. Szerző ezután ismerteti az egyetemes felügyelői intézmény kialakulását és közjogi szerepét. Az 1791. évi pesti evangélikus zsinat rendelkezései folytán a felügyelői intézmény már véglegesen bevonul egyházkormányzatunkba; az egyházközségi felügyelő választását csak az 1891—94. zsinat, illetve az egyházalkotmány 59—61. §§-ai mondják ki kötelezően. Az egyházfelügyelői intézményt ezután szerző mind a négy önkormányzati testületen belül külön-külön fejezetben mutatja be. Kritikai megállapításai a felügyelő kellékeiről, továbbá kormányzati és pénzügyi hatásköréről helyesek. A felügyelő kormányzati-közigazgatási-, köz- és egyházjogi szerepét sok körülltekintéssel és tárgyszeretetter tárgyalja és megrajzolja a lelkes, öntudatos, sok egyházjogi tudással, de sok egyházszeretellel is telített egyházfelügyelő mintaképét. Az egyházfelügyelőnek az egyes önkormányzati testületeken belül, attribútumai külön-külön elbírálás és méltatás alá kerültek. Szerzőnek van mondanivalója egyházjogi és egyházdogmatikai kérdésekben egyaránt. A felügyelői intézmény egyházjogi jelentőségének megvilágítását az egyházkormányzat minden fokán megkapjuk. A befejező fejezet, — amely az egyházfelügyelői intézmény jövő fejlődéséről helyes és jól megalapozott képet nyújt, bemutatja, hogy egyházjogi, de különösen közjogi szempontból mik épen tágul és fokozódik az egyetemes egyházig. Az egyházközségi felügyelővel szemben az egyházmegyei felügyelő hatáskörében lényeges eltolódás van a bírói hatalom gyakorlásában, mert míg az egyházközségi bíróság hatásköre és illetékessége csak az egyházhoz tartozással járó hűség és kötelesség megszegéséig terjed ki, addig az egyházmegyei felügyelő, mint a bírói kollégium tagja, már az E. T. VIII. tc. 21. §. 1—8. alatt felsorolt esetekben járhat el; az egyetemes felügyelő, mint az egyetemes törvényszék tagja, vitás elvi kérdések, jogegységi határozatok hozatalában vehet részt. A fokozottabb közjogi hatáskör nyilvánvaló már a felügyelök bírói tevékenykedésében, de államjogi jelentőségük is emelkedik, mert az egyházkerületi felügyelők és egyetemes felügyelő megválasztása a ius inspectionis supremae alapján a kormánynak jelentendő be és azok már, ha nem is valamennyien, a törvényhozás tagjai. Végeredményben megállapítható, hogy Boleratzky e munkája úttörő munka és értékes egyházjogi monográfia. Sok kutatás és nagy szorgalom eredménye. Teljes köz-egyházjogi és egyháztörténeti felkészül'tséggel látott a szerző munkájának kidolgozásához. Irodalmi apparátusa elismerésre méltó és a szerző a hazai, sőt a gazdag német egyházjogi irodalmat is lelkiismeretesen és komolyan áttanulmányozta a nélkül, hogy egyéniségét legcsekélyebb mértékben feláldozta volna. A magyar egyházfelügyelői intézmény egyébként is teljesen eredeti vonásokat mutat, amelyekéit a szerző mindig éles ítélőképesség79