Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 5. szám - A magyarországi protestáns egyházak perjoga

sének időtartama tekintetében a két egyház idézett törvényhelyei eltérést mutatnak egymástól. A református egyház prezsbiteriumának kebeléből alakult bírói testület háromévenként újjá alakul, vagyis működési ideje itt rövidebb, mint a prezsbiteriumé, míg az evangélikus egyháznál a külön bíróság megbízatásának időtartama azonos a prezsbiterium működési ideiével85). E két megoldásmód közül az evangélikus egyházi törvények rendelkezése kétségkívül következetesebb és az egyházközségi bíróság és bíráskodás gondolatának sokkal inkább megfelelőbb. Azzal ugyanis, hogy az evangélikus egyháznál a külön egyházközségi bíróság működési ideje a prezsbiterium hivataloskodásának idejével azonos, az evangélikus egyházi alkotmány vonatkozó rendelkezése kifejezetten utal arra az elszakíthatatlan kapcsolatra, amely az egyházközség prezs, biteriumát és az annak kebeléből alakított külön bíróságot egymással összefűzi s amelynél nem elegendő csupán az egyházközség kebe. léből való megalakulás ténye, hanem hozzátartozik még az a követelmény is, hogy a külön egyházközségi bíróság ugyanakkor kezdje és fejezze be hivatali működését, mint maga a prezsbiterium. De egy hat esztendős, tehát hosszabb működési idő a bíráskodás gondolatát is jobban figyelemre méltatja. Mert bár igaz, hogy az egyházközségi bíráskodás valóban igen egyszerű és különösebb szakértelmet egyáltalában nem kívánó viszonyai a bíróság tagjainak váltogatását semmi vonatkozásban nem akadályozhatják, mégis a bírói munka, amely az egyházközségi fokozaton is bizonyos egységességet és eszmei egyensúlyt igényel, csak úgy lehet eredményes és az egyház érdekeit is szem előtt tartó tevékenység, ha a bíróság tagjai egyenként, de együttvéve is hosszabb időn át lehetnek bírói jogaik gyakorlatában. Ennek a követelménynek pedig az evangélikus egyház alkotmány idézett rendelkezése sokkal inkább megfelel. 4. Az elnökség. — Az egyházközségi bíróság elnöksége kérdésében az evangélikus egyházi alkotmány fenti rendelkezése úgy intézkedik, hogy a bíróságon való elnöklés minden esetben az egyházközség elnökségét illesse. Közelebbi részletek megjelölése, különösen pedig annak eldöntése, hogy a két elnök közül gyakorlatban kit illet elsősorban a bíróság tárgyalásainak vezetése, itt hiányzik. A református egyházi törvények etekintetben részletesebbek:, A bíróság elnöke a lelkipásztor; az olyan egyházközségekben pedig, amelyekben a kettős elnökség van gyakorlatban (I. t. c. 65. §.), a lelkipásztor és főgondnok, úgy azonban, hogy az egyes esetek tárgyalásánál, ha csak erre nézve közöttük más megállapodás nem történt, mindig a hivatalára idősebb elnök, ennek akadályoztatása esetén pedig a másik elnök végzi az elnöki tisztet, vezeti a tárgyalást és mondja ki a határozatot86). sí) A ref. egyházi törvények szerint a prezsbiterek szolgálati ideje 12 év, úgy azonban, hogy a prezsbiterek negyedrésze háromévenként kilép. Eef. egyházi törvények. I. t. c. 57. § .második bekezdés. — Az ev. törvények szerint a prezsbiterium tagjainak szolgálati ideje hat év. Ev. Egyházi Alkotmány. II. t. c. 37., illetőleg 27. se) Eef. egyházi törvények 1928. VI. t. c. 8. J. 72