Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 4. szám - A magyarországi protestáns egyházak perjoga

amely a költségeket a pártfogó ügyvéd saját követelésének tartja ugyan, de mégis vallja, hogy a szegényjog abban az esetben még mindig fennáll,18) ha az ügyvéd beleegyezésével a perköltséget a fél nevében, vagy közvetlenül a fél által hajtják be. Erre a megállapításra ezután joggal lehet feltenni a kérdést, hogy a saját, eredeti jogán eljáró, a szegényjog előfeltételeinek szabályként egyáltalában meg nem felelő pártfogó ügyvéd milyen jogcímen élvezheti a szegényjogot, amikor a részünkről vallott álláspont esetén sem járhat a pártfogó ügyvédnek a szegényjog, amely álláspont szerint pedig a költség a pártfogó ügyvédet nem eredetileg, saját jogán, hanem a törvényes engedményen keresztül a szegény féltől származékosán illeti meg! * Végső összegezésül megállapíthatjuk tehát, hogy a Pp. 121. §-ában a törvényi engedmény bizonyos speciális fajtája kétséget kizáróan megnyilvánul. Dr. Szepesv ár aljai HaendeL Vilmos. * A magyarországi protestáns egyházak perjoga*) A felsőbb egyházi hatóságoknak, így tehát főként a szuperintendenseknek az egyházi igazságszolgáltatásba való bekapcsolása révén az egyházi bírói szervezet - habár kezdetleges és egyszerű megoldásokkal - már világosan kialakultnak tekinthető. Ezt igazolja a zsolnai zsinat kánonainak az a rendelkezése, amely szerint a szuperintendens bírói joghatósága révén jogosult a perek felülvizsgálatára.42). Ez a kánon egészen világosan beszél a fellebbvitelről, amely pedig félreismerhetetlen jele annak, hogy a bírósági szervezet már kiformálódott, mert ahol fellebbviteli ismer a törvénykezési eljárás, ott a bíróságoknak egészen fejlett szervezetéről beszélhetünk. A bírósági szervezet kialakulása terén egy további jelentős lépésként kell tekintenünk azt az adott helyzetet, amelyben úgy az esperes, mint a püspök már nem önállóan, nem mindenkitől függetlenül, hanem meghatározott testülettel együtt, tehát egy kollegiális lv) Kovács M. i. m. 397. *) Részlet szerző e címen megjelenő nagyobb tanulmányából. 42) „A szuperintendens bíráskodási és jogszolgáltatási joga révén jogosult a hozzátartozó pereket felülvizsgálni, szükség esetén pedig jogtudós tanácsát igénybe venni. Csak nagyobb jelentőségű ügyekkel szabad közvetlen hozzáfordulni (pl. eretnekség, paráznaság stb.). Kisebb jelentöségüekben először a fraternitlás dönt és csak ha valaki ezzel az elsőfokú ítélettel nem lenne megelégedve akkor fordulhat a szuperintendenshez, mint felsőbb hatósághoz, aki, ha helyes volt az első ítélet, megerősíti, ha nem, akkorvisszaküldi újból való átvizsgálás végett. További fellebbezésnek helye nincs." Boleratsky Lóránd: A magyar evangélikus püspöki intézmény egyházjogi és egyházkormányzati szerepe és jelentősége. 48. 1. 57