Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 4. szám - A pártfogó ügyvéd költségigényének jogi természete

halja fel azt, hogy ő a költségeket a szegény félnek kifizette, — vagy hogy a szegény féllel szemben ellenkövetelése van. — Azt, hogy az ügyvéd a költséget már az ö felétől megkapta, vagy hogy az ügyvéd azt az ő felének elengedte, az ellenfél csak abban az esetben hozhat­ja fel, ha ő ugyanezt a költséget a szegény félnek kifizette és az ügy­véd akkor, amidőn felének a költséget elengedte, a kifizetésről tudo­mással bírt. — Viszont, ha bizonyos költségek a Pp. 425—428., 430., 431. §-ai értelmében az ellenfelet a pernyertes szegény féllel szemben megilletik és ez alapon a per folyamán a szegény féllel szemben az ellenfél javára külön meg lettek állapítva, akkor az ellenfél ezeket az ügyvéd költségkövetelésével szemben kifogásként felhozhatja. Ha azonban ily külön megállapítás a per során nem történt, hanem ezen költségek a vesztes fél ellen megítélt költség kiszámításánál az ítélet­ben vétettek figyelembe, akkor ez alapon a kirendelt ügyvéd költség­követelésével szemben az ellenfél a 121. §. alapján kifogást nem emel­het. Ugy ezért, mint amiatt is, hogy felmerülhet olyan költség is, ame­lyet ugyan az ellenfél terhére meg kell ítélni, de a pártfogó ügyvédet mégsem illeti meg, (pl. a szegény félnek az eskü alatti kihallgatásakor felmerült személyes költségei) az ítéletben a pernyertes szegény fél ré­szére megítélt költséget, feltéve ha a fenti esetek forognak fenn, rész­letezni kell, ill. szükséges s így az ítéletben meg kell állapítani, hogy pl. mennyi a kirendelt ügyvédnek, s ha többen voltak, külön-külön mindegyiknek a járandósága s ebből mennyi terheli az ellenfelet.12) A dolog természetéből következik, hogy a Pp. 121. §-a szerinti behajtási eljárásban az ügyvéd a fele részére adott szegényjogot nem élvezi. Épp ezért nem oszthatjuk Kovács Marcellnek azt a magáévá tett álláspontját13), hogy a szegényjog abban az esetben még mindig fenn­áll, ha az ügyvéd beleegyezésével a perköltséget a fél nevében, vagy közvetlenül a fél által hajtják be. — E kérdéstől függetlenül viszont osztjuk azt az álláspontot, hogy ily esetben az ellenfél kifogásként fel­hozhatja, hogy a költséget az ellenfélnek kifizette. * A pártfogó ügyvéd költségigényének jogi természetéről most is­mertetett felfogásunk, amelyet a szakirodalomban szinte egyedülál­lóan, illetve egyedülálló részletességgel fejtettünk ki, megtalálható nagy vonásokban és teljesen hasonló lényeggel már a szegényjogról írt nagyobb monográfiánkban is.14) A szegényjogon kiredelt ügyvéd költségigényének jogi természe­téről most kifejtett álláspontunkat hevesen vitatja Cziglányi Aladár a Magyar Jogi Szemlében megjelent egyik cikkében.15) Cziglányi a magyar és a volt osztrák joggyakorlatot követve16) a i2) Kovács M. i. m. 396., 397.; részben német joggyak. nyomán. is) Kovács M. i. m. 397. Szepesváraljai Eaendel Vilmos: A szegényjog a magy. polg. peres eljárás­ban . . . 1936. Miskolc, 125—140. is) Cziglányi Aladár: A pártfogó ügyvéd sajátos jogi helyzete és költségigénye. Magyar Jogi Szemle, XXII. évf., 1941, 9. sz. 164—172. ™) L. a 2. és 3. jegyzetet. 53

Next

/
Thumbnails
Contents