Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 4. szám - A pártfogó ügyvéd költségigényének jogi természete

állapított kiadásai és díjai tekintetében a Pp. 121. §-ában körülírt szabály a törvényi engedmény bizonyos speciális fajtáját teremti meg, amely néhány irányban eltér a közönséges engedmény tulaj dóságaitól. — De lege ferenda a mostani bizonytalan szöveg helyett szükséges lenne egy vitát kizáró határozott, esetleg a „törvényes engedmény" vagy ehhez hasonló kitételt használó új szöveg alkotása. Valljuk, hogy a vázolt felfogás mellett lehet a legkielégítöbb magyarázatokat kapni a szóbanforgó jogi konstrukció természetére és a hozzá füzödő jogi fogalmak tisztázását is így lehet talán a legmegnyugtatóbb alakban elérni. * A szegény fél ügyvédjének megállapított kiadásai és díjai tehát egy speciális törvényi engedmény természetével bírnak. Ennek az engedménynek a jogi hatálya, — minden értesítés nélkül —, az adóssal (szegény fél ellenfele), az engedményezővel (szegény fél) és az engedményessel (szegény fél ügyvédje) szemben a perköltséget az ellenfél terhére megítélő határozat jogerejével kezdődik. — Ettől az időponttól kezdve a szegény fél ezekről a költségekről a kirendelt ügyvéd sérelmére (lemondás, egyéb engedmény, egyesség útján) nem rendelkezhetik4) és a szegény fél ellen vezetett végrehajtás folyamán ezt a költségkövetelést csak a Pp. 121. §-a szerint az ügyvédet megillető jog sérelme nélkül lehet lefoglalni.5) — Az engedmény hatályba lépésének időpontja azért fontos, mert ha a perköltséget az ellenféllel szemben megítélő határozat még nem jogerős (még nincs hatályban az engedmény), a fél a feiebbviteli eljárásban nemcsak a főtárgyról, hanem a perköltség követeléséről is lemondhat, egyességet köthet. Különben, ha a fél ezt nem tehetné meg, ez őt a főtárgyban való egyességkö'tésben méltánytalanul akadályozná.6) Ez a rendelkezési jog azonban csak e joggal való visszaélés határáig terjedhet; ilí. míg ezt jó erkölcsökbe ütköző módon nem gyakorolják; vagyis míg e jog gyakorlása a szegény fél ügyvédje kijátszására nem történik. Ami jelen esetben azt eredményezi, hogy a félnek ily rendelkezést joga csak a peren belül az ellenféllel izemben állhat fenn; — ellenben peren kívül álló harmadik személy a perköltség követelésére, az ügyvéd sérelmére, jogot akkor sem szerezhet, ha az ítélet még nem jogerős.7) — Ilyen értelemben tehát már teljes hatályba lépte előtt is kihat a törvényi engedmény az engedményes javára az engedményezővel szemben. — Hasonló gondolat nyilvánul meg a darmstadti főtörvényszék határozatában is, amely szerint, ha a kirendelt ügyvéd az ítélet kihirdetése előtt meghal, a perköltségre vonatkozó igénye nem a félre, hanem az ügyvéd örököseire száll át. * A megítélt ügyvédi perköltségek tekintetében a szegény fél (engedményező) és a pártfogó ügyvéd (engedményes) viszonyát tovább4) Hasonlóan: Gaár, Kovács M., Gaup—Stein; ellenk.: Newma/m. s) M. jogi Dt. IV. 127.; és hasonlóan Kovács M., Neumann. 6) Jur. Mschft. 1917. 54. 7) L. 4. jegyzetet. 50