Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 3. szám

szabályozott egyházi életviszonyokra hat ki olyképpen, hogy az oldással és kötéssel kifejezésre jutó bírói hatalom csak e földi valóságOjk világában idézhet elő változást s egyáltalában nem gyakorol befolyást az egyháztag üdvösségének, mint a lelki élet végcéljának mikénti alakulására30). Hogy a kulcsok hatalmán alapuló lelki bírói hatalom, milyen szoros összefüggésben van a jogi bírói hatalommal, arra Kálvinnak azok a további megállapításai is utalnak, amelyek szerint a kulcsok hatalmának az egyház által való alkalmazása elsősorban nem a hívők üdvösségét szolgálja, hanem az egyház rendjének fenntartását, vagyis az egyházi fegyelmet, amely pedig nyilvánvalóan világi viszonylatodra terjed ki s amely ekként más eszközökkel, mint a jogi bírói hatalom gyakorlati megnyilvánulásaival, nem is valósítható meg. A kulcsok hatalmának gyakorlati, tehát a földi mindennapi viszonyokra való kivetítése Kálvinnál sem egyéb, mint jogi igazságszolgáltatás, vagyis az egyház bírói hatalmának jogi viszonylatokban való kiélése31). Az egyház bírói hatalmát más vonatkozásokból is levezethetjük. Az egyházi per fogalmának vizsgálatánál azt mondottuk, hogy az egyházi per olyan egyházhatósági eljárás, amelyben az egyháznak erre rendelt szerve, az egyházi bíróság, erre a célra megállapított szabályok betartásával és igénybevételével valamely megsértett, vagy veszélyeztetett s az egyház jogrendszerébe tartozó egyházi jogosítványt érvényesít, illetőleg védelmében részesít. Ez a meghatározás arra utal, hogy az egyház bírói hatalma — tisztán elméleti jogi szempontból — az az egyházhatalmi jogosítvány, amelynek igénybevételével az egyház a jogrendszerébe tartozjó és megsértett, vagy veszélyeztetett egyházi jogosítványt érvényesíti, illetőleg védelemben részesíti. Az egyház bírói hatalmának vizsgálata kétségkívül hiányosnak volna mondható, ha kutatásainkat abban az irányban is ki nem terjesztenénk, hogy az egyház bírói hatalmának tulajdonképpen ki a letéteményese, ki a bírói hatalom alanya az egyházban? 3<>) „Azok teliút, kik a iurisdictiot gyakorolják, oldanak ós kötnek, — nem ugyan mintha oldásuk-kötésük adna, vagy vonna el, csak olyan , értelemben, hogy a bünös$Ícett kizárhatják, a megtérteket visszavehetik az egyházba, melynek ápolására, támogatásara ;az embernek gyarlósága miatt lelkiüdvössége érdekéből szüksége van. Oldanak és kötnek, hatalmat gyakorolnak, amely hatalom azonban csak e földre terjed," Br. Kun Béla: Kálvin egyházalkotmánya. 6(í. L 3i) „Die Verwaltung der Schlüssel (des Wortes) durch das Predigtamt dient der Seelsorge. Die Verwaltung* der Schlüssel durch -die Kirehe aber dient nach C&lvin. der Zurht; d. k. sie dint an erster Stelle nicbt dem Seelenheil des Betroffeneu, sandern der Aufrechthaltung, kirchlichen. Ordnung. Ohne Kirchenzucht würde die Kirche niety; bestehen! Wie jede menschliche GeseUschaft so musp auch die kirchliehe GeseUschaft durch Zucht d. h. durch Strafvexfahren gegen ihxe unwürdigen Mitglieder au£rech,t -erhalten werden. Die Schlüssel der Kirche bedeuten keine Schlüssel im Sinne der Schrift, keine Wortvervv altung (Weil keine Seelsorge) keine wahrhaft geóstlicho Gewalt, sondern Geriehtsbarkeit rechtlicher Art, zwar keine mit den Mitteln des Staates vvirkende, aber mit den Mibtehi der Kicche als rechtlieh organisiexter Genreinsehaft wirkende Geriehtsbarkeit." It'udolf Sohm: Kirchenrecht. 642 645. 11. 44