Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)
1943 / 3. szám
a keretében a szemléltető oktatás különös fontossággal bír,,mert hiszen az ilyen oktatás keretében közlendő ismereteknek jó nagy része, mint a kriminalaetiologiának számtalan megállapítása, a börtönügynek anyaga javarészt reáliákat képeznek, tehát a képek stb. útján való ismeretközlés különösen tág keretekben válik alkalmazhatóvá. Legutóbb a Londonban 1925-ben megtartott nemzetközi büntetőjogi és börtönügyi kongresszus is ilyen értelmű rezoluciót hozott4) és kívánatosnak mondották, hogy a büntetőigazságszolgáltatásban csak az olyan személyek tevékenykedhessenek, akik ilyen különleges szakképzettségre tettek szert és hogy ennek megszerzése lehetőleg előfeltételévé tétessék annak, hogy valaki ilyen hivatalt elnyerhessen. 2. Több mint két évtizedre visszanyúló pedagógiai tapasztalataink alapján mi is arra a megállapításra jutottunk, hogy a büntetőjog és segédtárgyai körébe vágó előadások és tanítás keretében a szemléltető oktatás, az ismereteknek nemcsak szóval, hanem a szemen keresztül, vizuális módon való közlése sokkal jobb nyomokat hágy maga után, mint az egyedül szóval való közlése a tárgynak. Számtalanszor tapasztaltuk, hogy régebbi, több év előtti hallgatóinkkal való eszmecserénk során ezek nemcsak hogy sokkal jobban emlékeztek arra, amiről nemcsak szóbeli előadás, hanem vizuális módon, diapozitivekkel való vetített képek útján is ismereteket szereztek, mint az olyan dolgokra, amelyek kizárólag csak szóbeli előadások tárgyát képezték. Ismételten tapasztaltuk, hogy sok év után emlékeztek egy-egy odavetített képre, annak sok részletére, hogy az ilyen vetített képpel kapcsolatosan elhangzott magyarázat sokkal mélyebb nyomokat hagyott hátra emlékezetükben, mint a kizárólagosan csak élő szóval közölt ismeretek és magyarázat. 3. A külföldön a büntetőjogi segéd- és melléktudományok tanítására, az e tárgykörbe tartozó ismereteknek terjesztésére mind nagyobb súlyt helyeznek; a jól megszervezett egyetemeken a törekvés az, hogy mindenütt ilyen tárgyú büntetőjogi intézeteket állítsanak fel és ugyanerre törekedjenek a rendőrhatóságok is, hogy tisztviselőik mentül gazdagabb ismeretekkel ellátva induljanak el nehéz útjukra, a kriminalitás ellen folytatott harcba. Régebben ilyen intézetet szerveztek például a Grazban levő egyetemen, ahol ennek az intézetnek alapjait még Gross Hans rakta le; ilyen intézetet találunk a wieni rendőrség székházában, amelyben sok emléket találunk Schober rendőrelnök, későbbi osztrák belügyminiszter, majd miniszterelnök ottani működésére vonatkozólag. Ujabban sok ilyen intézetet újjászerveztek és működésüket kiszélesítették, vagy teljesen új kriminológiai intézeteket állítottak fel; hogy néhány példára utaljunk, felemlítjük, hogy a Német Birodalomban Berlinben a rendőrség mellett szerveztek ilyen intézetet; kriminológiai múzeumot állítottak fel pedig Karlsruhe és Magdeburg városokban, s hasonlóan Zürichben, Ankarában és Istambulban, valamint New Yorkban is; Franciaországban pedig Grenobleben az egyetemmel kapcsolatosan szerveztek ; *) Lásd Bulletin de la Commisson pénitentiaire internationale, Nouvelle série, No 1., Novembré 1925, Beme, 1925, 8. old., 3. pont. ; 34