Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 2. szám

lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez a peres eljárási rendszer kizárólag az erdélyi ref. egyházkerület jogterületén érvényesült, mégis főként abból a körülményből kiindulva, hogy ezek a perjogi szabályok feltűnően hosszú ideig megtartották érvényüket, Bod Péter munkájának az egyházi peres eljárásjog történetében előkelő helyet kell kijelölnünk. 4. A budai és pesti kánonok. — Az 1791. évi XAVI. t. c. nemcsak a magyarországi protestáns egyházak alkotmányos szervezkedésének határkövét jelenti, hanem egyben az általános és országos jellegű peres eljárási szabályok kialakulásának is forrása. A törvény kihirdetésének évében összeült budai és pesti zsinatok kánonai ugyan törvényerőre soha nem emelkedtek, azonban az a körülmény, hogy a zsinatok alkotta jogszabályok, így a peres eljárásra vonatkozó joganyag is részben a gyakorlat és szokás révén, részben pedig annak folytán, hogy az éppen egy század múlva meginduló modern egyházi törvényhozás a budai és pesti kánonokból sok értékes adatot merített, az itt lefektetett peres eljárásjogi rendelkezéseket kellő fontosságra és jelentőségre emeli. A budai és pesti kánonoknak a peres eljárást szabályozó rendelkezéseit vizsgálva, elsősorban is azt kell megállapítanunk, hogy e zsinatok — egyéb jogszabályaikhoz hasonlóan — a perjogi vonatkozású részben is csaknem szórói-szóra egyező módon rendezték az egyházi peres eljárás kérdését is. Másfelől viszont az is kétségtelen, hogy a budai és pesti zsinatok sem hoztak újítást abban a vonatkozásban, hogy az egyházi perrendtartást bármilyen figyelemreméltó mértékben is függetleníteni kívánták volna a világi jog idevonatkozó szabályaitól. Ellenkezőleg! Mindkét zsinat kánonai kifejezetten utalnak arra, hogy az egyházi peres eljárásban a peres feleknek a hazai törvényekben meghatározott szabályokat kell betartaniuk15). Igaz ugyan, hogy a kánonok peres eljárását szabályozó részei az akkor még egyházi törvényszékek elé tartozó házassági ügyek intézésére vonatkoztak s így az állami vonatkozó jogszabályokhoz való alkalmazkodást s azok irányadóul való alapulvételét nem is mellőzhették. A peres eljárást szabályozó 1791-es kánonok tehát változatlanul mutatják az állami perjognak az egyházi perrendtartásra gyakorolt erős hatását. házunkban érvényre emelt, az egyházi törvényszékekről és ezeknek Bzemélyi és tárgyi illetékességéről szóló részen Osívül ... a peres felekre, perindításra, perbeszédekre. bi« 2onyításra, ítéletmondásra, a perorvoslatok különböző nemeire s minden egyéb perbeli jogi cselekményekre nézve a polgári perrendtartás szaványait tárja élőnkbe, amint azok az országos törvényekből, a táblai utasításból és a gyakorlatból, sait. összeszedhetők voltak. Ezen perrendtartás áll még ma is érvényben egyházkerületünkben" Kolozsvári Sándor úr. id. m. 384. 1. 15) „ . . . mind a két vallástételü evangyeüomi egyházak törvényszékei előtt a perlekedők azon módot tartsák meg, melyet a hazai törvények határoztak." Budai kánonok 154. kánon 1. §. „A perlekedőkre nézve rendeltetik, hogy mind a két vallású egyházi házasságügyi törvényszékek előtt a hazai törvényekben megállapított rendhez alkalmazkodjanak." Pesti kánonok 1. 30