Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 2. szám

Jellegzetesen egyházi perjogi rendelkezések itt még teljesen hiányzanak. Ugy a búdat mint a pesti kánonok egyébként meglehetősen egyszerű perjogi anyaga különösképpen abban szegényes, hogy az egyházi bírósági szervezet vázlatos felölelésén kívül kizárólag a házassági eljárásjogra szorítkozik és egyáltalában semmi adatot nem nyújt arra vonatkozólag, hogy a peres eljárás egyéb vonatkozásokban hogyan és milyen szabályok betartásával volt lebonyolítandó. Viszont a házassági eljárásjogra vonatkozó részében eléggé részletesnek mondható, mert a perindítás körülményeitől kezdve a per lebonyolítására nézve kielégítő útmutatásokat tartalmaz. A bíróság, szervezetére nézve a budai zsinat 6—17., míg a pesti zsinat 13—19. kánonai (tartalmaznak rendelkezéseket. A házassági eljárás módozatait viszont a budai zsinat 154. kánonának 1—38. §§-ai, a pesti zsinatnak ^ugyancsak 1—38. §§-ai rendezik. 5. A tiszai ev. egyházkerület „rendezete". — A magyarországi protestáns egyházak első alkotmányozó zsinatának kánonait követően kerek száz esztendőnek kellett eltelnie, hogy az egyházi szervezet és alkotmány az egyházi törvényhozás útján végérvényesen rendezhető legyen s megindulhasson a modern értelemben vett egyházi törvényalkotással együtt az alkotmányos és országos viszonylatokra kiterjedően szabályozott egyházi élet. Amiképpen tehát ez évszázad alatt az egyházi jogalkotás teljesen hiányzott, éppen úgy nem nyújt -érdemleges és főleg nem az egyetemes egyházra kiterjedő joganyagot ez a száz esztendő perjogi vonatkozásban sem. Az egyházi peres eljárás maradt tovább azokon az alapokon és azoknak a rendelkezéseknek keretei között, amelyek — mint már fentebb jeleztük — :a helyi viszonylatok és körülmények adottságainak figyelembevételével, egy-egy zártabb és egységet alkotó jogterületen a szükségdiktálta módon és mértékben kialakultak. Az egyházi perrendtartás története szempontjából igen mostoha :száz esztendő alatt az egyházak természetszerűleg érezték az irányadó és egységes perjog vagy legalábbis egységes peres eljárási szabályok hiányát. E hiányon segítendő, egyházkerületenként bizonyos mozgalmak indultak meg annak érdekében, hogy az egyházi törvénykezési eljárást rendező szabályok, ha másként nem, legalább egy egyházkerület területén és keretein belül egységesen megállapittassanak és azokat az egyházi bíróságok valóban használatba is ve^yék. Az egyházkerületeken belül jelentkező ilyen törekvéseknek eredményeként kell tekintenünk a tiszai ev. egyházkerület 1847. évben -napvilágot látott „rendezetét", amely az egyházi peres eljárásra vonatkozóan értékes adatokat tartalmaz16). A „rendezet" harmadik részének első fejezetében az egyházke16) A magyarhoni evangélikusok egyházi és vallásos ügyeinek Tisza-kerületi rendelete az országos vallási törvények, sinati kánonok, fennálló szokások és kir. intézmények nyomán ... s az 1840-iM miskolci, 1842-iki iglai ker. gyűléseken megbíráltativki «és helyeseltetve. Kassa, 1847. 31