Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 2. szám

2. Világi perjog hatása. — Előrebocsátandónak tartjuk, hogy mivel a keresztyénség általában, közelebbről pedig a reformáció egyházai is történelmük egész folyamán a legszorosabb kapcsolatot tartották fenn a világi hatalmat megjelenítő állami szervezettel, s minthogy továbbá az adott körülmények között az egyházi perjog szabályai sem alakulhattak másként, mint az állami törvénykezési eljárás rendelkezései, ennélfogva természetesnek kell tekintenünk, hogy az egyházi perjog történelmi fejlődése során a világi eljárási jogszabályok igen erőteljes hatást gyakoroltak az egyházi törvénykezési jog egész szerkezetére. Különösen áll ez a megállapításunk a protestáns, közelebbről pedig a magyarországi protestáns egyházak perrendtartásának kialakulására, mert míg a római egyház a maga következetesen kiépített, nagyszerű szervezetével többé-ikevésbbé függetleníteni tudta magát a peres eljárás terén is a világi hatásoktól, addig a protestáns egyhazak általában, de főként a magyarországi református és evangélikus egyházak éppen szervezettségi hiányokra visszavezethetően, hosszú századokig nem voltak abban a helyzetben, hogy a világi eljárásjog állandóan kéznél lévő jogszabályai, eljárási módozatai és általában ennek a peres eljárásnak szelleme fokozatosan át ne színezze — kezdetben valóban igen csökevényes — perjogi viszonyaikat. Hiszen a reformációnak hazánkban való meghonosodását követő hosszú időn át maga az egyház szervezeti képe is egészen határozatlan és állandóan változó jelleget mutatott s ha az egységes egyházszervezés ilyen jelentős mértékben hiányzott, mennyivel inkább nélkülöznie kellett az egyháznak a szervesen elgondolt eljárásjog szabályait, amely utóbbiak végeredményben mégis csak járulékos természetű jogszabályok az egyházszervezet és -szerkezet alapvető fontosságú szabályai mellett. A történelem tanúsága szerint volt idő, amikor az egyház bírói hatalma s így tehát peres eljárásának joga is erősebbnek bizonyult a világi bírói hatalomnál s perjognál5). Ez az állapot azonban csak átmenetinek bizonyult s főleg nem érintette a magyarországi protestáns egyházak viszonyait, amelyek éppen történelmük mostoha alakulása folytán kénytelenek voltak alávetni magukat az államhatalom rendező és rendelkező erejének. A reformáció meghonosodásának kezdeti éveiben az egyházi peres eljárás tulajdonképpen ismeretlen fogalom volt az egyházban. Amint az ősegyház idején nem tudtak és nem ismertek az egyháztagok külön peres eljárást, amikor tehát az ügyek a szeretet és a szelídség jegyében intéztettek el6), ugyanúgy állott a helyzet a reformá* 5) Vladár Gábor ár.: Az egyházi törvénykezésről alkotott zsinati törvénycikk, — Miskolci Jogászélet XIII. évf. 1937. 1. szám 38. 1. e) „Eleinte nagyon egyszerű és világos volt az egyházi törvénykezés, Az ügyek fölvéteittek s jobbadán barátságos úton a szeretet és szelidség kívánati szerint ítéltették el. Majd tíz század által tartott a dolgok ily szerencsés folyamata, legalább más divatozó rendszerről a korábbi törvénygyűjtemények említést nem tesznek." Gősony György: Egyházi törvénykezés Magyarországon. 13—14. 11. 27