Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 2. szám

hatáskörének megállapításánál a Mele módosított alapszabályai 26szakaszban igyekeztek azokat a nagy hézagokat és hiányokat kipótolni, amelyek a zsinaton még nem voltak megoldhatók. Az E. T. VIIL tc. 138. §. csak keretet állított fel, a részleteket a Mele kidolgozta és^ ezzel a lelkészi becsületszék létjogosultságát igazolni óhajtotta. Nem hinném azonban, hogy a lelkészi becsületszék mindenben megfelelne azoknak a vérmes reményeknek, amelyeket a magyarországi evang.lelkészi kar egyik tekintélyes része hozzáfűz. Az intézmény, mint fentebb kifejtettük, túlságosan egyoldalú és nagyjában a rendi bíróság útjára téved, jogelméleti szempontból sok helyütt hézagokat, hiányokat tüntet fel és egyes szakaszait egyházjogi és egyházpolitikai szempontból is bírálat alá kellett vennünk. Időközben az egyházkerületi becsületszékek már megalakullak, működést azonban még nem igen fejtettek ki, valószínűleg nem azért,, mert becsületügyi eljárásra ok nem forgott fenn, hanem az intézményben rejlő szervezeti nehézségek miatt, amelyek, ha kiküszöbölhetők lesznek és a Spruchkollegium mintájára a lelkészi becsületszék az: egyes lelkészek által netalán hirdetett tévtanok ellenőrzésére és az egyéni kilengések megfékezésére fog szorítkozni, akkor idővel talán a magyarországi evang. egyház értékes intézményévé fog válni. Annál inkább remélhető ez, mert a lehetőség megvan arra, hogy a kifogásolt szervezeti és egyéb hiányok idők folyamán orvosolhatók lesznek. Dr. Bruckner Győződ A magyarországi protestáns egyházak perjoga*) Az egyházi perjog történeti fejlődése. 1. Történelmi adatok hiánya. — Feltűnően gyér protestáns egyházjogi irodalmunk az egyházi perjog történelmi fejlődésére vonatkozóan semmiféle, még csak útbaigazító tudományos, vagy gyakorlati célok szolgálatába állított munkát sem 'tud felmutatni. Éppen ezért rendkívül nehéz csupán vázlatosan is megrajzolni azokat a kereteket, amelyekben a magyarországi protestáns egyházak perjoga a ltöríénelmi fejlődés során végighaladt. Itt-ott, egy-egy szakmunka lapjain,, megsárgult egyházi folyóiratok hasábjain, úgyszólván a sorok között elbuj'tatva húzódik meg szerényen néhány homályos adat arra vonatkozóan, hogy milyen lehetett a legkezdetlegesebb idők egyházi peres eljárásának formája s melyek azok a vezető szempontok, amelyek a perjog — legyen az egészen primitív s nagy jóakarattál annak nevezhető néhány eljárási szabály csupán — történeti fejlődését a mai korszerű törvénykezési eljárásjog önálló egészet képező rendszeréhez elvezették. *) Részlet szerző e címen megjelenő nagyobb tanulmányából. 26