Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 2. szám

A lelkészi becsülefszék és a Spruchkollegium az evangélikus egyházjog tükrében (Folytatás.) Az előkészítő eljárás befejezése után következik a szóbeli tárgyalás, amelyen a lelkész személyes megjelenése döntő befolyással lehet az ügy kimenetelére. Helyettesítésnek nincs helye, mert ha a lelkész nem jelenik meg személyesen, a Spruchkollegium tisztán az iratok alapján dönt. A lelkész maga mellé vehet 1—2 szószólót, de csak aktív lelkészeket, vagy theológiai tanárokat, vagy olyan egyetemi tanárt, aki az egyházjogot előadja. Más gyakorlati jogászokat, névszerint ügyvédeket, ügyészeket nem vehetett a Spruchkollegium elé idézett lelkész védelmül maga mellé. A tárgyalás korlátolt nyilvánosság mellett zajlik le, az elnök azonban megengedheti, hogy a lelkész egyházközségeinek két tanácsosa résztvehessen a tárgyaláson27). A szóbeli tárgyalás után következett a „Feststellungsverfahren", — ténymegállapítás, — utolsó fázisa: a Spruchkollegium döntése és annak „Spruch" alakban való kihirdetése, kijelentése. A Spruch megállapítása titkosan, zárt ajtók mögött történik. A Spruchkollegium megállapítja, hogy a lelkész további működése, — az egyház érdekeit figyelembe véve, — az országos egyház határain belül kívánatos-e, vagy sem. Annak megállapításához, hogy a lelkész által hirdetett tanok összeegyeztethetők-e az egyház hitvallásával, a Spruchkollegium tagjai számának legalább kétharmada szükséges. A Spruch, a szóbeli tárgyalás befejezése után, szóval kihirdetendő, vagy zárt haláridőn belül a lelkésznek az Oberkirchenrat útján írásban kikézbesítendő. Ha a Spruchkollegium a tényállás kijelentése, vagyis a Spruch kihirdetése után a lelkész tanait az egyház hitvallásaival összeférhetetlennek minősítette, akkor a Spruch értelmében a törvény szankciója folytán a lelkész a parochusi teendők ellátására alkalmatlan és egyúttal lelkészi minőségét, jellegét is veszti. Ha nem parochus lelkésznek szólt a Spruch, akkor az egyházi törvény rendelkezése szerint lelkészi jellegét elveszti és cselekedetei többé nem lelkészi minőségben esnek elbírálás alá s lelkésznek ezentúl nem alkalmazható. Az egyesületeknél, intézeteknél alkalmazott lelké27) Lásd Kahl i. m. 33. 1. 17