Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 2. szám

szek jogviszonyát azonban a Spruch nem érinti és hogy e jogviszony felbomlik-e, vagy sem, azt már a magánjog szabályai állapítják meg28). * * * A Spruchkollegium mibenlétének ismertetése után most már közelebbről szemügyre vehetjük, hogy mennyiben érezteti ez hatását nálunk, a lelkészi becsületszék intézményénél. Mindenekelőtt hasonlatosságot látunk abban, hogy mind az egyik, mind a másik intézmény lelki eszközökkel akarja a lelkészek és az egyház érdekeit képviselni. A Spruchkollegium és a lelkészi becsületszék egyaránt a lelkészek szószéki és szószéken kívüli egész működésének ellenőrző szerve. Mindegyik megállapítja, hogy egyfelől a lelkész igehirdetése, másfelől magánélete, viselkedése a hívek keresztyén vallásában való megerősítését szolgálja-e, vagy sem. Mindkét intézmény meg akarja óvni a lelkészt a fegyelmi eljárás megindításától s preventív intézkedéseket tesz, hogy a fegyelmi eljárásnál rövidebb és enyhébb módot nyújtson a lelkész esetleges botlásainak békés szellemben való elrendezésére. A Spruchkollegium és a lelkészi becsületszék intézménye nem az egyházközség szervezetén épül fel, hanem az egyházközség akaratától függetlenül mondja ki mindkettő döntését, hogy alkalmas-e a tévtanokat hirdető, vagy nem megfelelő viselkedést tanúsító lelkész továbbra is állásának betöltésére, vagy sem. Mindegyik szervnek van ennélfogva valami felsőbbfoku hatósági jellege. A világi elem kizárása mindkét intézménnyel szemben nem ok nélkül bizonyosfoku idegenkedést váltott ki. A Spruchkollegiumnak ezen felsőbbfoku hatóság jellegét és az egyházközségtől való elszakadását keményen elítéli Sohm R.29), vele szemben védelembe veszi ezt az álláspontot A. Harnack30) és ^N. Kahl31). Az egyházi közszellem egységét szolgálja egyforma elgondolással a Spruchkollegium s a lelkészi becsületszék. Mindegyik tanáccsal, intéssel igyekszik a bajoknak elejét venni és végző eselben egyik sem hoz ítéletet, hiszen egyiknek sincs iurisdictionális jogköre, tehát mindkettő csak megállapítást tesz, bár a lelkészi becsületszék, a Mele új alapszabályai értelmében, már-már bíráskodik is. A Feststellungsverfahren princípiuma, jellegzetes vonása a Spruchkollegiumnak és ennek jogi felépítését nagyjában átvette a lelkészi becsületszék, mely szintén egy Spruch, kijelentés-féle megállapítással dönti el, hogy kizárja-e a Mele kebeléből, de mégsem marasztalja el, mert nincs bírói hatalma. A Spruchkollegium hasonlóan cselekszik azon lelkésszel szemben, akinek tanai nem fedik az egyház hivatalos hitvallásainak tételeit. Az egész eljárás egyik intézménynél sem perrendszerü, hanem 2S) A Spruchkollegium egész eljárását részletesen ismerteti Schoen i. m. 675—679. 1. Behatóan tárgyalja még azokat a lehetőségeket, amelyek a lelkészi állásától megfosztott lelkész nyugdíjazására vonatkoznak. sa) Rudolf Sohm: Der Lehrgerichthof c. cikkében („Tag" 1909. évf. 273. sz.) f°) A. Harnack: „Das neue kirchliche SpruclikoUegium" c. cikkében. (Pretow,Jahrbücher Bd. 138.; 385—401. 1.) 33) Kahl i. tanulmányában 42—44. 1.