Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 9. szám - Az árúmegállító jog tartalma, gazdasági jelentősége és kultúrális kihatása felsőmagyarországi városainkban

báltak Lőcse házaira, azok közül hatot felgyújtottak, de a várfalakon felmászniok nem sikerült32). Viszonzásul Serédy Miklós, Ferdinánd király lőcsei huszárkapitánya 1531 febr. 1-én 1400 főnyi seregével, gyalog és lovas katonákkal és lőcsei polgár-harcosokkal Késmárk alá szállott. Ágyúiból tüzszóró golyót lövetett a városra, de a késmárkiak nem ijedtek meg, mert bíztak erős kőfalaikban és Hain Gáspár krónikája szerint85) gúnyolódásból furZef-ekkel, azaz túróból készült ágyúgolyókkal lőttek vissza, ezzel akarván jelezni azt, hogy bővében vannak az élelmiszereknek és nem ijednek meg a lőcseiek ostromától. Hain Gáspár Spervogel-nak krónikájából merítette ezt a meseízű adatát, de Spervogel, — aki az árumegállító jogért folyó harc idején épen Lőcse városának főbírája volt, rendkívül kusza írása miatt nehezen olvasható krónikájában nem tűdet, hanem torlettákról tesz említést. A turlet a szepesi tájszólás szerint turógolyót, turósgombócot, a torletta ellenben a lövőszerek egy fajtáját jelentette, melynek segítségével ócska vasdarabokkal megtöltött bőrzacskót lőttek ki, vagyis ez a lőszer a későbbi kartács elődje volt. így tehát Hain, miután turletet olvasott torletta helyett, fantáziája segítségével kissé merészen és valószínűtlenül kiszínezte az ostrom lefolyását34). Serédy Miklós, a lőcsei ostromló sereg kapitánya, — látván hogy Késmárk hatalmas bástyái és várfalai miatt a kisebb ágyúkkal nem ért célt, — némi őrség hátrahagyásával Lőcsére sietett, városi romláshoz szükséges nehéz mozsarakért. A késmárkiak erre az őrül hagyott lőcseieket megtámadták s az ostromló ágyúkat be akarták vontatni a városba. Mikor Serédy, aki ekkor már Durándon járt, erről értesült, azonnal visszafordult és könnyű lovasságával rátámadt a falakon kívül álló késmárkiakra. Az ágyúkat vontató késmárki polgárok közül tizenhatot felkoncoltak, hatot elfogtak és sokat megsebesítettek. A foglyokat magukkal hurcolták, majd a leibici vízimalom melletti nadasréten megölték őket és hulláikat ijsztő példaadásul, véresen, levetkőztetve otthagyták, levágott fejeiket pedig nagy diadallal Lőcsére vitték, ott a piacon, a pellengéren közszemlére kitették s azután a városon kívül eltemették35). Késmárkon e kegyetlenkedés nagy elkeseredést szült s a késmárkiak azzal fenyegették meg a lőcseieket, hogy tüzszóró és mérges ágyúgolyókat készítettek ellenük, melyek ahol lehullanak, olthat at32) Hain 48. 1. 33) . . . nemlich dass sie mit turlet in mangel der Kugeln habén heraus auff die Unsxigen geschossen. (Hain u. o. i. h.) 3*) Erre már Hajnóczy i. cikkeben rámutatott és magam is megállapítottam, hogy Spervogel nehezen olvasható írása miatt Hain tényleg torletta helyett íiírlet-et írt krónikájában. Spervogel krónikáját a lőcsei evang. egyház levéltárában tanulmányozhattam. A leibici krónika is „turlet"-nek olvasta Spervogel torletta-ját. (Anal. ScepuBÜ II. 51 1.) 35 ) V. ö. még Genersich Ch.: Merkwürdigkeiten der königl. Freyatadt Késtmíárk. Caschau, 1804. I. 209 1. és lásd még Spervogelnél Anal. Scepusii II. 160 1. 136