Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 9. szám - Az árúmegállító jog tartalma, gazdasági jelentősége és kultúrális kihatása felsőmagyarországi városainkban

Az árumegállítással gyakran együtt járt még, nem ugyan mintáz árumegállító jog tartozéka, a i>ám- és harmincadmentesség, vásárjog és külföldön gyakran még a ius geranii, vagyis a daru jog23), amely nálunk szerephez nem jutott. Szóval az árumegállító joggal összefüggő vagy közvetve kapcsolatos kérdések és jogok egész komplexuma merül fel, amelyek mind igazolják e jog nagy jelentőségét és horderejéí. Az árumegállító jognak köszönhette nem egy városunk hirtelen előretörését, lendületes fejlődését és virágzását. E fontos jog birtoklásáért kemény harcoU sőt valóságos háborút is viseltek egyes városok egymással. Külföldön elkeseredett harc volt az árumegállító jog birtoklásáért Lipcse és Magdeburg között, amelybe még a szász választófejedelmek is Lipcse javára ismételten beavatkoztak24). Lipcse ezen felül Erfurttal és Naumburggal is harcban állott az árumegállító jog gyakorlásáért. Magdeburg vitatta ebbeli jogát még Brandenburg-, Lüneburg^ és Hamburggal szemben is. Mainz viszont Wormssal és Stettin meg Garzzal és az Odera melletti Frankfurttal keveredett perbe az árumegállítói jog kizárólagos birtoklásáért. Bremen Mindentől és Berlin Oderbergtől és Eberwaldetől vitatta el az árumegállítás jogát25). • Ezek akkor komoly harcok voltak és sokszor egy-egy nagy gazdasági terület nyugodt és békés fejlődését is képesek voltak megbénítani és egy-egy kiváltságolt város gazdasági és kulturális fellendítését mozdították elő, viszont mások gazdasági hanyatlását okozták. E miatt utóbb már a Birodalmi gyűlések és a császárok is beavatkoztak az árumegállító jogért vívott harcok kilengéseinek letörése végeit. E nagyhorderejű jog kiküszöbölése miatt a császárválasztások alkalmával a választási feltételek között is szerepelt az árumegállítás kérdésének igazságosabb szabályozása és rendezése: Ilyen harc dult nálunk is először Lőcse és Késmárk26), majd Kassa—Lőcse26/a) között. Lőcse város polgárságának vagyonosodását egyenesen az árumegállítói jognak köszönhette, amelyet Károly Róbert királytól kapott 1321 június hó 11-én. E kiváltságot Károly Róbert 1323-ban és 23) Hafemann i. m. 83 1. 24) Hasse: Geschichte der Leipziger Messe. Leipzig, 1885. 18, 47 1. és Hafemaim i. na. 90 I. 25) Hafemann i. m. 91—92 1. 26) Lásd Domanovszky S. i. m. nagy munkáját. Továbbá lásd még ,J)ie Fehde zwwahen Leutscham u. Késmárk" c. név nélkül megjelent értékes cikket a „Zipser Bote" c hetilap 188. évf., azonfelül összefoglalást adott e harcról Hajnóczy B. József df.: A késmárki bíró lánya c. (KÖzl. Szepes vm. múltjából. 1918. évf. 78 101 1.) és ládd még Iványi B.: Lőcse küzdelme a Zápolya pártiakkal, 1532-ben. (Közíl. Szepeő vm. múltjából. 1911. évf. 29 ál 1.) c. taiiiulmáayában. 26/a) Farkas Bóbert: Kassa árumegállító joga. Kassa, 1893. 134