Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 9. szám - Az árúmegállító jog tartalma, gazdasági jelentősége és kultúrális kihatása felsőmagyarországi városainkban

Vannak tudósok2), akik az árumegállítói jogot annak tulajdonítják, hogy egyes városok öntudatos és következetes kereskedelempolitikát fejtettek ki és ennek következménye volt az árumegállítás, amely polgárainak érdekeit szolgálta. Mások3) viszont az árumegállítói jog kialakulását a városok szerencsés földrajzi fekvésével és bizonyos .kereskedelmi szokások kifejlődésével hozták kapcsolatba. Valószínű, hogy a nemzetgazdasági és földrajzi tényezők egyaránt döntő befolyással voltak az árumegállítói jog kialakulására4). Az árumegállítói jog először Ausztria és Németország egyes városaiban bontakozott ki a XIII. század közepe táján. Legelőször Bécs jutott 1221-ben árumegállítói joghoz, amelynek értelmében az odaérkező kereskedők két hónapon át voltak kötelesek áruikat a bécsi polgároknak áruba bocsátani és az áruk tovaszállítását is megtiltották nekik5). Míg Bécs kedvező földrajzi viszonyainak köszönhette árumegállító jogát, addig Köln céltudatos kereskedelmi poátika követésével, nevezetesen a vámjog kiterjesztésével érte el 1259-ben az árumegállítói jog összes jellegzetes attribútumait6). E .két város rendelkezett először az árumegállító joggal. Nálunk szintén a XIII. században fejlődött ki az árumegállítói jog és pedig először Budán 1244-ben. Az árumegállítói jog, amelyet e város IV. Bélától nyert, még kezdetleges, de az árumegállítás jellegzetes attribútumaival már rendelkezett. A megállítás és árubocsátás szerepel már a kiváltságlevélben, csak a megállítás határidejéről nincs szó benne7). Az áruk elvámolása miatt megállította még a kereskedőket Esz2) v. Below: Über Theorien der wirtschaMiolien Entwicklung der Völker mit be80iinderer Kücíksicht auf die Stadtwirtschaft des deutschen Mittelalters. (Hist. Zeitsehrift, B. 86. Neue Folge B. 50. 64 1. München—Leipzdg, 1901. — Továbbá: Gothein: Zur Geschichte der Bheinschiffahrití. (Zeitscarift für Geschichte der Kunst. Trier. 1895. B. 14 1. 248.) 3) SchmoUer: Umrisse u. Unftersuchungen zur Verfassungs-, Vewaltungs- u. Wirtschaítsleben im márkischen Odergebiet. (Forschungen zur brandenburg. u. preussiachen Geschichte. B. 16. Leipzig 1903. 149—150 1.) Bathgen: Wörterbuch für Volkswktschaft 2. AufL B. II. 4) Hafemann i. m. 57 és lásd még Domanovszfcy Sándor: A szepesi városok árumegállapító joga c. alapvető müvét. Bpest, 1922. 17 1. 5) Hafemann i. m. 44—i5. 1. és lásd Geechichtsquellen der Stadt Wien, herausgegeben von Weiss. I. Abt. B. 1, 29, 31 és 49 1. Wien, 1877. 6) Hafemann i. m. 48—51 1. és lásd még Stein: Beitrage zur Geschichte der deutschen Hanse bds um die Mitte des 15. Jahrhunderta Giessen, 1900. 34 1. 7) Fejér: Codex dipl. IV. 1. 327; Andreas Michnay u. Paul Liehner: Ofner Stadtreeht von 1244—1421. Pressburg, 1845. 67. sz. és 62 és 64 1.; 405—406. ez, 205—206 L és lásd még Domanovszky i. m. 25 L 130