Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 8. szám - A modern szociálpolitika fejlődése

szüntethetők. E királyi levélnek hatásaként következelt be Poroszországban a munkára bocsátható gyermekek minimális életkorának törvényes szabályozása. A modern szociálpolitika első korszakában a különböző államok kormányai bizalmatlanul nézlek a munkásság szervezkedésének erősödését. A munkásságnak magárahagyottsága ugyanis azt eredményezte, hogy az a hiányzó törvényes munkásvédelmi intézményeket a szakszervezeti önsegély révén igyekezett pótolni. Különösen a szakszervezeti betegségi, rokkantsági, öregségi és munkanélküliségi segélyi folyósító pénztárak tevékenységének közérdekű sikerei vonzották az élet bizonytalanságai miatt sokat szenvedő munkásokat a szakszervezeti tömörülés felé. A szakszervezeteknek ilyen módon történt megerősödésével szemben táplált aggodalmat a legőszintébben fejezte ki annakidején Bismarck kancellár, aki úgy gondolta a munkásság tömegeit a szakszervezeti mozgalomtól visszatarthatni, hogy az állami munkásvédelem megalkotásával feleslegessé teszi számukra a szakszervezeti önsegélyintézmények igénybevételét. A Bismarck által elindított munka eredménye lett a német kötelező munkásbiztosítás különböző ágainak törvényes megvalósítása. Tehát e szociális alkotások létrehozatalát szintén politikai szempontok motiválták. * A modern szociálpolitika első korszaka az eisö világháború végévél fejeződött be. Az új szociálpolitika kiindulópontját a békeszerződés XIII. részének említett kinyilatkoztatásai keltétől számíthatjuk, amelyet a fejlődésben valóban határkőnek kell tekintenünk. Az új szociálpolitikának más a kiindulópontja és teljesen elhagyta a háború előtti „semleges" talajt, amelyen a gazdasági liberalizmus elveinek tiszteletben tartására törekedett és már nem tartja szentnek azt a nézetet, hogy a gazdasági élet törvényeibe való beavatkozást kerülni kell. Az új szociálpolitika élesen belevágott a gazdasági liberalizmus elveibe, amelyeknek alkalmazása nem tudta ígéreteit megvalósítani a szociális helyzet legkedvezőbb alakítása és a legnagyobb emberi jólét megteremtése tekintetében és a gazdasági elem mellett már a szociális elem is kellő hangsúlyozottsággal jut előtérbe. Az új szociálpolitika egyre jobban érvényesíti azt az elvet, hogy a szociális érdeket a gazdasági érdekek javára háttérbe szorítani nem lehet. Ebből a felfogásból alakult ki a szociális és gazdasági érdekek közötti harc ahelyett, hogy e két érdeknek összhangba-hozatalát megkísérelték volna. Brauns, az egykori német birodalmi munkaügyi miniszter, a régi és az új szociálpolitika közötti különbséget azért látja olyan szembetűnőnek, mert az első világháború előtti szociálpolitika fél-úton megállott, ami azt jelenti, hogy az első világháború előtti szociálpolitika természetes fejlődésében a kapitalizmus erőinek növekvő ellenállása miatt megakadt és a háború végén újjáéledett szociális mozga117