Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 7. szám

nyilvántartóban sincs feljegyezve. A birodalmi igazságügyminiszter,, dr. Gürtner rámutatott arra, hogy a Jugendarrest bevezetése a fiatalkorúak büntetőjoga területén történendő nagy reformmunkának kezdetét jelenti már. A Jugendarrest alkalmazási tere ott van, ahol a. fiatalkorú még csak első ízben botlik el. Minden reménye megvan az igazságügyminiszternek arra, hogy a fiatalkorúak bírái, kiknek a kezébe van adva alkalmazás végett ez az új törvényeszköz, szeretettel és felelősségtudattal ragadják meg feladatukat és a német nép javára oldják meg azt. A Jugendarrestnek és a Jugenddienstarrestnek iskolai tanulókra történt kirovása az illetékes iskolákkal közöltetik, hogy az illetékes iskolák értesítve legyenek a tanulóikat érő iskolán kívüli nevelő intézkedésekről. A fenti közlési és tudomásul vétel alapján további megfelelő iskolai fenyítés kirovása csak a birodalmi nevelésügyi miniszter engedélyével történhetik meg, és csak abban az esetben, ha a Jugendarrest, vagy a Jugenddienstarrest a fiatalkorúaknak oly magatartására tekintettel lett kiszabva, mely egyszersmind az iskolai fegyelem ellen is irányul. Általánosságban tehát a Jugendarrest, illetve a Jugenddiensarrest kiszabása esetén a további iskolai fenyítéstől el kell tekinteni. Az meg egyáltalán nem lehetséges, hogy egy ifjú, ki ellen e két nevelő szabadságelvonás valamelyike alkalmaztatott, csupán ebből az okból a népiskola látogatásától elzárható legyen. A fiatalkorúak büntetőjogának eddigi hiányai abban állottak, hogy a bíró számára semmiféle fiatalkorúhoz mért büntetés és nevelő rendszabály nem volt kéznél; Az 1923. évi Jugendgesetz az úgynevezett gondozó-nevelést15) kísérelte meg bevezetni intézkedései sorába, azonban ez a magában véve jó gondolat a tények által meghiúsult. A gyakorlatban célra nem vezethető enyhe módon nyertek alkalmazást a nevelő rendszabályok, mialatt szabály szerint a szabadságvesztésbüntetések szüneteltek, aminek eredménye az lett, hogy a gondozó-nevelés rossz hírbe került. A rövid ideig tartó szabadságvesztésbüntetés meg elvesztette visszariasztó hatását, különben is végrehajtásánál sajátos nevelő intézkedések alkalmazásának a lehetetlensége adódott, viszont a fiatalkorú számára a romlott, züllött elemekkel való összekerülés 'veszedelme annál nagyobb volt. Ehhez járult a szabadságvesztésbüntetés diffamáló hatása is, felvétele a bűnügyi nyilvántartóba, ami a fiatalkorúnak első ízbeni bűnbeesésénél többnyire sem a vétek nagyságával, sem pedig a tett súlyosságával semmiféle arányban nem állott. Keresni kellett' egy synthesist a bűnhődés és a nevelést szolgáló intézmény között, ami új rendszabályokban meg is lett teremtve. A régi és helytelen pedagógiai felfogás, mely szerint a bíróság egy büntetőjogi elbírálás alá vont cselekménynek büntetésre érdemességét egy eljárásban megállapította, melyben egyben büntetést is mondott ki, de annak végrehajtásától esetleg eltekintett, teljesen fel van adva az új törvényes rendelkezések értelmében. Ha a most fennálló törvényes rendelkezések értelmében egy tett büntetésre érdemes, kérlelhetetlenül követi a büntetés. Még ha egészségi okokból a Jugenddienstarrest végrehajtása nem is lehetséges, egy más, a Dienstarrest büntetést szabja ki a bíró a fiatalkorúra. Freisler államtitkár hangoztatta, hogy a bírónak a Jugendarrestet nem szabad 15) Fürsorgeerziehung. 109