Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 7. szám

egy félig kész, nem egészen meglett embert büntető börtönnek tekinte­nie, hanem sokkal inkább tudatában kell lennie annak, hogy a szabad­jságvesztésbüntetések és egyéb nevelő rendszabályok mellett^ egy új­szerű fenyítő eszköz és fegyelmező eljárás áll itt rendelkezésére. A Jugendarrestet, mint a fegyelem eszközét az érvényben lévő jogban a büntetési és nevelési eszközök között helyezik el rendszerileg. A Ju­gendarrest a büntetendő tettet maradéktalanul és örökre elintézni van hivatva, s így a fiatalkorún nyomatékos hatást kell érlelnie a nélkül, hogy kitöltése után bármi nemű jogkövetkezmény, illetve joghátrány, sőt még csak társadalmi lehetetlenülés is, vagy társadalmi értékcsök­kenés érhetné a fiatalkorút. Éppen ezért nem szerepel ez a szabadság­elvonás a bűnügyi nyilvántartóban, ugyancsak nincs feljegyezve a rendőrségen és már most a kezdet kezdetén is oda hatnak az illetéke­sek, hogy a Jugendarrest a néphitben eleve mindenféle diffamáló jel­legtől mentesen alakuljon ki. Azonban óva intenek egy olyan romanti­kus szemléleti módtól, mely a Jugendarrest elszenvedésében a férfias ifjúság, avagy a tomboló kamaszkor ékesen szóló tanújelét látja. A Jugendarrest igen kemény, szigorú fegyelmi és fenyítési esz­köz, melyet ha átélt és elszenvedett egy ifjú, ezzel nem fog kérkedni. A Jugendarrest képletesen szólva egy erős kéz, mely az első ízben elbotlott fiatalkorút az örvény mélyéről van hivatva visszaragadni. Az első ízben bűnözőket a további bajtól, további vésztől megóvni és őket, mint teljes értékű tagokat a közösség számára megtartani kiválóan alkalmas ez a szigorú és a. fiatalkorúra megrázóan ható új fenyítési eszköz. Ám nemcsak fenyíteni, hanem egyúttal az ifjú ember becsü­letére is hatni akar a bíró a Jugendarrest kiszabásával. Ez a magya­rázata annak, hogy a Jugendarrest nem jöhet szóba a konok, javítha­tatlan fiatalkorúak számára. A Jugendarrestnek már maga a végre­hajtásmódja olyan, hogy eleve kizárja a más, idősebb bűntettesekkel való érintkezést is. Bár nem a fiatalkorúak bűnözésének megnövekedése idézte elő ezen új intézmények megteremtését, mégis utalnak néhány, a totális hadvezetésből folyó törvényi szabályra, melyek a fiatalkorúakra is vo­natkoznak : így a munkaélet rendjének a szabályai, különösen a szolgá­lati kötelezettség szabályaira, melyek mind a közösség érdekét szolgáló intézkedések és melyek az egyéntől a jogi rendbe való beilleszkedést igényelik, mely szabályokat az ifjú azonban nem mindig tartja be. Ezen a területen elkövetett engedetlenség torolható meg célszerűen a Jugendarrest által. A fiatalkorúak tarájának feladata a Jugendarrest bevezetésével egy új és fontos felelősséggel gazdagodott. A Jugendarrest különleges célrendeltetése megkönnyíti a bíró számára a döntést a büntetés ki­választása alkalmával. A fiatalkorú súlyosabb bűntettesek ellen irányuló rendszabályok megalkotása óta a fiatalkorúak bizottságának]'116) álláspontja szerint szabadságvesztésbüntetést, tehát fogházat kell kiszabni a fiatalkorúra, ha oly nagy a vétek és oly súlyosak a következményei, hogy fenyítő eszközök nem elégségesek a népközösség kiengeszteléséhez, vagy ha oly bűnös lelkület tanúsíttatott, mely fenyítési eszközökkel és nevelési rendszabályokkal a fiatalkorúból ki nem irtható. *6) Jugendrechteausschuss. 110

Next

/
Thumbnails
Contents