Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)
1943 / 7. szám
Hazai régi büntetéseink, különös tekintettel Kassára, A kassai hóhér, vagy ahogy másként hívták, „perdó", a most restaurált és múzeummá berendezett kassai Miklós börtönnek a református templom felé eső, úgynevezett „ivében" lakott, ott, ahol most a református egyházfi lakik. Tegyünk most egy kis kirándulást a pirospalástos ember portájára s kérdezzük meg, mi mindent kellett tudnia kassai perdónak s mi mindenféle mesterség tartozott a „perdóság"-hoz. A hóhéroknak nem volt céhük s legényeiktől nem kívántak meg határozott idejű gyakorlatot. Minősítésükről Szlemenics Pál „Magyar Fenyítő Törvénykönyve" szerint az 1814. évi július hó 5. napján kibocsátott 17812. számú helytartótanácsi rendelet intézkedett, de csak annyiban, hogy a halálos ítéletek biztosabb végrehajtása tekintetéből kellő képességgel bíró hóhérok állandósítását sürgette. A hóhér — különben egyszersmind gyepmester is volt — állandó javadalmazásán kívül ő és segédei is, minden ténykedésért külön tiszteletdíjban részesültek. Ezek összege helyenkint változott. A perdóság különben erős idegzetet kívánt, mert a régi büntetések hátborzongatóan borzalmasak voltak. A Tangler-féle Laienspiegel (Mainz, Joh. Schöffer, 1508.) remek, áttekinthető f ametszeten mutatja be a különféle büntetéseket, az élve elégettetést, az akasztást, a megvakíttatást, a kerékbetörést, a megkorbácsolást, a lefejezést. A berlini királyi könyvtár egyik egykorú rézmetszete bemutatja az utolsó berlini emberégetést (Menschenverbrennung) 1786-ból. A kép hátterében áll a város hataümas tornyaival. A kép baloldalán kedélyes szélmalom vitorlái hányják a cigánykereket. Az események nyilván az állandó vesztőhelyen zajlanak le, mert a képen egészen jól látni a három vagy négyágú oszlopos akasztófát. A kép közepén hallatlan embertömeg helyezkedett el körben, a kör közepén lévő máglyától mégis tisztes távolban. Az eget csapkodó lánggal lobog a hatalmas máglya. Ott pörkölődik rajta a szerencsétlen elítélt. Egy emberi test elégetéséhez a hóhér nyilatkozata szerint 2 öl, vagyis 16 köbméter fa, még több ág és szalma volt szükséges (Dr. Hoffmiann Eduárd: Lehrbuch der Gerichtlichen Medizin. 1893. Bécs és Lipcse, Úrban és Schwarzenberg. 600.). Az akasztás a régi világban is az volt, ami ma : a legfontosabb életszükségletnek, a levegőnek az emberi testből való kirekesztése s az ennek következtében beálló fulladás1. Hogy a halál mennyi idő.alatt kö97