Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 6. szám

Hasonló a helyzet a református egyháznál: Ref: Az egyházmegyei bíróság mind rendes mind időszaki tanácsüléseiben öttagú tanácsban határoz, amelyben a két elnökön kívül három egyházmegyei tanácsbíró mint tanácstag vesz részt. A tárgyalást vezető elnököt a szavazatok egyenlő megoszlása esetén döntő szavazat illeti meg. A társelnöknek ugyanolyan szavazati joga van, mint a bíróság többi tagajinak122). Egészen meglepő és érthetetlen a mos! idézett szakasznak második bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely a szavazatok egyenlő megoszlása esetére az elnöknek döntő szavazatot biztosít. Mert vájjon, ha az egyházmegyei bíróság öttagú tanácsban határoz, hogyan képzelhető el annak lehetősége, hogy a szavazatok egyenlő arányban oszoljanak meg az eljáró tanács tagjai között. Hiszen a páratlan taglétszám éppen azt célozza, hogy elkerülhetővé váljék a bíróság döntését megbénító az a körülmény, hogy a bírák szavazatai egyenlő megoszlási arányt mutassanak. Minthogy pedig az egyházmegyei bíróság ötös, tehát páratlan taglétszáma ez utóbbi lehetőséget a legmesszebbmenőén kizárja, az elnöknek törvényileg biztosított döntő szavazat — eltekintve az egyházközségi bíróságnál ezzel kapcsolatosan elmondottaktól — merőben felesleges törvényi rendelkezés. Az evangélikus egyházi törvények a páratlan taglétszámú tanács elkalmazásának ezt az előnyét már világosan látták s ezt törvényileg is kifejezésre juttatták: Ev.: A határozatokat a tanács általános szótöbbséggel hozza123), Az egyházkerületi bíróság. 1. Az első adatok. — A bírósági szervezet harmadik fokozatának, az egyházkerületi bíróság belső szervezetének kialakulása szoros öszszefüggésben van magának az egyházkerületnek, mint önkormányzati testületnek létrejöttével. Abban a pillanatban amikor a szervezeti rendeződésre törekvő magyarországi protestáns egyházak az egyházkerület létesítéséhez eljutottak, akkor tehát, amikor egy-egy nagyobb egyházrészlet élére az első szuperintendenseket megválasztják, hogy ez utóbbiak felügyeleti és kormányzati jogokat gyakoroljanak, egyben lerakják az egyházkerületi bróság alapjait is. Ezek az alapok a kezdeti években természetesen egyszerűek és mentesek minden szigorúbb és zártabb megjelenésformától. Elvszerü122) Eef. egyházi törvények 1928. VI. t. c. 14. §. Evv egyházi töflvények VIII. t. c. 13. §. utolsó bekezdés. 93