Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 6. szám

ség szempontjából és abban a vonatkozásban azonban, hogy a protestáns egyházkormányzati és egyházszervezeti elveknek eleget tegyenek, ezek az elsődleges szervezkedési törekvések meglepően helyes irányú tájékozódást multainak és azokat a tóteleket, amelyek később az egyházi bíróságok szervezését és fenntartását' irányították, már ekkor kellő mértékben érvényesítették. A magyarországi protestáns egyházak történetében a hercegszőllősi kánonok utalnak első ízben arra, hogy az egyházkerület püspöke ne önállóan, hanem az esperesek tanácsával és bevonásával intézkedjék124). Az ebben a kánoni rendelkezésben foglalt tilalom világosan utal a protestáns egyházkormányzat kollegiális elvére s egyben útbaigazítást is nyújt arra vonatkozólag, hogy az egyházkerületi bíróság szervezete kezdetben teljesen a lelkészi karra szorítkozott, vagyis az egyházkerületi „bírák" — ha lehet ezt a megjelölést itt használni — valamennyien lelkészek voltak. Megjegyzendőnek látszik azonban, hogy a hercegszőllősi kánonok létrejöttének időszakában a bírói és az egyházkormányzati feladatokat ellátó egyházkerületi szervek olyan értelmű elválasztásáról, amely a mai helyzetnek megfelel, szó sem volt és nem is leheltett. Haladottabb és soktekintetben egészen modern felfogásról tanúskodnak a rózsahegyi zsinat kánonai, amelyek között olvashatjuk, hogy a zsinat tizenkét egyházi és tizenkét világi egyháztagból alakult konzisztoriumot szervezett s e konzisztorium hatáskörébe tartozott mindazoknak az ügyeknek bírói elbírálása, amelyek a superintendensek elé tartoztak, vagy amelyek az esperesektől a szuperintendensek elé fellebbeztelek125). Az egyházkerületi bíróságnak ilyen megalkotása meglepően helyes felfogásról tanúskodik, mert1 egyrészt eleget tesz a kollegiális elvnek, másrészt érvényre juttatja a paritás gondolatát is. Az egyházkerületi bíróság belső szervezetének kialakulására vonatkozóan a rózsahegyi zsinatot követően hosszú ideig nem találunk határozott adatokat. Csak mikor a protestáns egyházak 1791-ben országosan is szervezkedni kezdenek, merül fel újabb adat az egyházkerületi bíróság belső tagozódására vonatkozóan. 2. Modern szervezeti törekvések. — Az 1791. évi pesti zsinat kánonai között az „egyházkerületi konzisztorium" szervezetére nézve azt olvashatjuk, hogy a szuperintendens, illetőleg a fő- vagy alfelügyelő elnöklete alatt négy világi és négy lelkészi ülnökből áll, s ez utóbbiak közé a tanári tagok is beszámíttatnak. Az egyházkerületi 124) Hercegszőllősi kánonok. 3. kánon. — Közli Mokos Gyula id. m, 125) „Az egyház igazgatása végett a zsinat három konzisztoriumot szervezett, mindegyikben 12 egyházi és 12 világi tag legyen, Mket az esperességek választanak. B 'konzisztoxiumok hatáskörébe tartoznak a házassági és végrendelkezési ügyek, továbbá ez ítélt minden ügyben, melyet a superintendensek elébe utaltak, vagy amely az espereseégekből fellebbezés útján odakerült. Határozata ellen fellebbezni lehetett más konzisztorium elé, vagy esetleg a zsinat elé is." Bruckner Győző dr.: A magyarhoni evangélikus zsinatok. 4—5. 11. 94