Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 6. szám

lő ügyben a rendes bírák terhén könnyítendő, illetőleg azokat felvál­tandó a tárgyalás folyama alatt1 a tárgyaló bírák helyét pótbírák fog­lalhassák el. Eltekintve a bírósági szervezetben egészen szokatlan pótbírói intézménytől, a pótbíró olyértelmü alkalmazása, ahogyan azt fen­tebb a törvényszövegből kiolvastuk, merőben tarthatatlan és a bírás­kodás komolyságát és felelősségteljes voltát megrendíteni alkalmas, amennyiben azzal az elvi tétellel helyezkedik élesen szembe, amely szigorúan megköveteli, hogy az ügyet eldöntő határozathozatalban csak az a bíró vehet részt, aki az egész eljárással tisztában van, aki tehát bírói munkája során az egész permenetet végigkísérte s aki annak minden mozzanatáról tudomással bír. Ebben a vonatkozásban tehát a pótbírói intézmény egészen tarthatatlan és szabálytalan. _ Viszont, ha a pótbírói intézmény gyakorlatilag nem jelent egye­bet, mint azt, hogy a pólbírónak a bíróság munkájába való bekap­csolódásával a bíróság kényszerítve van az egész eljárást megismé­telni, akkor ez intézményhez fűzött várakozások egyáltalában nem váltak be, mert ezzel a tehermentesítési célt nem sikerült elérni. A református egyházmegyei bíróságnál is ismeretes ugyan a bí­rói póttag intézménye, amennyiben — a fentebb idézett törvénysza­kasz szerint1 — az úgynevezett időszaki tanács az elnökségen és a három rendes bírón kívül három póttagból is áll. Ez a három pót­tag azonban nem „pótbíró", legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan azt az evangélikus egyház vonatkozó törvényi rendelkezése magyarázza. Az evangélikus egyházban a „pótbírák" a működő ren­des bírák tehermentesítésére hivatottak, vagyis működésük ideje alatt nem saját jogukon, hanem a rendes bírák jogán járnak el, míg a református egyházmegyei időszaki tanács bírói póttagjai koránt­sem a rendes bírák tehermentesítésére vétettek fel az időszaki tanács­ba, hanem azzal a célzattal, hogy amennyiben az időszaki tanács ren­des bírái az egy évi hivatali időtartam alatt bármilyen oknál fogva —lemondás, halál, elmozdítás stb. — megszűnnének a bíróság tagjai lenni, a tanács összehívása esetén a bírói póttagok nem a helyettesí­tettek jogán, hanem saját jogukon járjanak el az időszaki tanácsban. 9. Határozatképesség. — E felesleges és a törvény más helyein megállapított bírósági szervezetbe egyáltalában be nem illeszthető pótbírói intézmény mellett az evangélikus egyházi törvények magát a bíráskodást illetően igen értékes biztosítékkal rendelkeznek: Eu.: Az egyházi törvényszékeknél a határozathozatalban a meghatározott számnál sem több, sem kevesebb tag nem vehet részit118). Ez a szabály a bírósági szervezet érinthettetlenségének kifejezése mellett a bíráskodás komolyságát és szabályszerűségét is támogatni hivatott. Azonban ez a törvényi rendelkezés is kívánni valókat hagy maga mögött mert parancsát kifejezetten csak a határozathozatalra "*) Ev. egyházi törvények. 1934/37. VIII. t. c 13. $; mfisodik bekezdés.. 91

Next

/
Thumbnails
Contents