Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 6. szám

egyházmegyei összbíróság választása folytán megalakulhasson. Ez a tevékenység azonban tisztán adminisztratív jellegű s független az érdemleges, ügyintéző tevékenységtől, amely a bíróság tulajdonképpeni feladata. Ugyanilyen adminisztrál iv tevékenységet fejit ki a reíormáltüs egyházmegyei bíróság akkor is, midőn a bíróságon belül a bíróság tagjait a rendes tanácsokba beosztja. Ref.: A rendes tanácsba a tagokat a bíróság osztja be, az időszakiba az elnökség hívja be116). A református egyháznál a külön időszaki tanács szervezetét és működtetését nyilvánvalóan a gyakorlati szükségszerűség indokolja s a tanács összetételénél is azok a szempontok irányadók, hogy mint a szükség szerint összejövő bírói testületnek tagjai, a bíróság működési székhelyét könnyen megközelíteni tudó bírák közül kerüljenek ki. Az az érdekképviseleti szempont, amely az evangélikus egyházmegyei bíróság összetételénél jelentkezik, érezteti hatását a tanács megalakításánál is, míg ugyanez a református egyháznál természetesen hiányzik. A itörvény követelményként itt csak azt írja elő, hogy a tanácsok megalakításánál a lehetőség szerint figyelembe kell venni a lelkészi és világi elem paritását, míg az evangélikus egyháznál ezen felül a tanács egy tagjának vagy a tanári, vagy a tanítói ^kar közül kell kikerülnie. 7. A bírák behívása. — Az egyházmegyei bíróság működtetésével kapcsolatosan figyelemreméltó és ^z egyházkerületi, valamint az egyetemes egyházi bíróságra is érvényes rendelkezéseket tartalmaz az evangélikus egyházi törvény: Ev.: A bírákat a tanácsülésbe az elnökség hívja be, lehetőleg megválasztásuk sorrendje szerint. A bíróság eljárásának és határozatának érvényességét1 nem érinti, ha az elnökség az ügyek tárgyalásának célszerű csoportosítása, költségkímélés végett, vagy más célszerűségi okból az említett sorrendtől eltér. Előreláthatóan több tárgyalási napot igénylő ügyben pótbíró is behívható117). A most idézett rendelkezés, amely célszerűségi szempontok hatása alatt került be a törvényszövegbe, bizonyos kívánalmakat hagy maga után. Bár kétségtelen, hogy tez a jogszabály a gyakorlati élet nehézségein kívánt segíteni, mégis arra tekintettel, hogy benne a bíróság szervezete és ezzel a bíráskodás (eszmei fogalma szenved sérülést, töryénybeiktatása nem látszik szerencsés megoldásnak. Fontos általános szabálya minden bíráskodásnak és minden bírósági szervezésnek, hogy a bíróság szervezetéit lehetőleg olyan jogszabály állapítsa meg, amelynek megjelenésformája egyben biztosiig) Bef. egyházi törvények 1928. VT. t c. 15. $. W7) Ev. Egyházi törvények 1934/37. VTII. t. c. 13. $. hanniük bekezdés. 89