Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 6. szám

mert a tanárok vagy tanítók ügyeiben való bíráskodás semmiféle különleges gyakorlati, vagy elméleti szakképzettséget nem kíván. Az érdekképviselet gondolatának az egyházi bíráskodás terén való jelentkezése mindenesetre helytelen irányváltozást jelöl s az egyházi bíráskodás pártatlan szellemiségével élesen ellentétben áll113). 6. Az egyházmegyei bíróság működési formája. — Az egyházmegyei bíróság működését mindkét hazai protestáns egyházban általában tanácsülésben fejti ki. A református egyházban azonban ismeretes az egyházmegyei bíróságnak olyan működése is, amelyhez a bíróság egészének jelenléte szükséges. Ref.: Az egyházmegyei bíróság teendőit rendszerint az egyházmegyei közgyűlések alkalmával ülésező rendes tanácsülésein végzi. A tanácsok megalakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanácsban a lelkészi és világi elem lehetőleg egyenlő számban legyen képviselve. Az egyházmegyei bíróság halasztást nem tűrő ügyek elintézésére saját kebeléből egy évre választott és a rendes elnökségen kívül három rendes és három póttagból álló időszaki tanácsot alkot. Az időszaki tanácsot az elnökség hívja össze éspedig csak olyan esetben, mikor azt az érdekelt egyházközség békéjének helyreállítása vagy az eset súlyos, vagy halaszthatatlan volta föltétlenül szükségessé teszi114). Ev.: Az egyházmegyei törvényszék ötös tanácsban határoz; a tanács az elnökségből és három bíróból egy világi, egy lelkészi és egy tanári vagy tanító bíróból áll118). Az egyházmegyei bíróság működésének alapformája tehát a tanácsülés. Az evangélikus egyháznál ez egyben az egyetlen működési lehetőség is, mert egyházmegyei bíróságról más formában nem is lehet szó. A református egyháznál is ugyanez a helyzet akkor, ha a bíróság érdemleges, ügyintéző tevékenységét szemléljük. Ettől eltekintve azonban a református egyháznál az egyházmegyei bíróság a tanácsüléseken kívül is fejt ki működést éspedig a bíróság egészének működéseként. Ez akkor következik be, amikor évenként egy alkalommal — a törvény előírásainak megfelelően — gondoskodni kell arról, hogy az egyházmegyei bíróság úgynevezett időszaki tanácsa az m3) Hyen érdekképviseleti törekvések a református egyház 1928. évben megnyílt zsinatán is napvilágot láttak, azonban a zsinat e íörekvóa érvényesülésének nem engedett teret. Lásd részletesen a zsinati napló 1928. május 14-i zsinati ülésről szóló részletét. — A magyarországi ref. egyház 1928. évi országos zsinatának naplója L k. 202—203. 11. i«) Eef. egyházi torvények 1928. VX t. c. 13. $. ne) Ev. Egyházi törvények 1934/37. VTEI. t. c 6. $. 88