Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 6. szám

házmegyei törvényszékhez csak az elnökség számítható94). Ehhez az elgondoláshoz jár közel az a tervezet, amely szerint az egyházmegyei bíróság taglétszámába az elnökségen kívül öt világi és 5 lelkészi bíró tartozik95). A legkisebb taglétszám viszont hatban állapítható meg úgy, hogy ebben a számban már az elnökség két tagja is benní'oglaltatik96). E tervezetek és elgondolások, amelyek részben a gyakorlatba is átmentek, az egyházmegyei bíróság tagjait általánosságban az egyházközségek által rendelik megválasztani, egyedül az 1856. évi miniszteri rendelettel közölt törvényjavaslat utal arra, hogy az egyházmegyei bíróság tagjait az egyházmegyei közgyűlés választja97). Az 1791. évi és fent ismertetett budai kánonon kívül az egyházmegyei bíróiság tagjainak megválasztását egyedül a Révész-féle „Vélemény" kívánja az egyházközségekhrezsbiteriumaira ruházni98). A tételes egyházjogi rendelkezések idején, akkor tehát, amidőn az egyházi jogszabályok részben egyházkerületi (szabályrendeletek, részben pedig országos törvények kereteibe illesztgettek, az egyházmegyei bíróság taglétszáma további ingadozást mutat. Szellemében egészen modernnek mondható, időrendben azonban meglehetősen távol álló szabályrendelet meglepően rugalmas rendelkezése mellett99) a régi tizes taglétszám ismét előtérbe kerül100). Az önállóan szervezkedő erdélyi ref. egyházkerületben az egyházmegyei törvényszék soktekintetben különleges szervezeti képet mutat. Itt az egyházmegyei törvényszék elnöke az esperes, akinek akadályoztatása esetén az elnöki teendőket az egyházmegyei rendes jegyző látja el. Ha ez utóbbi is akadályozva van, úgy az egyházmegyei törvényszék ülésszakára az egyházmegyei közgyűlés egy lelkészi tagot elnökké választ. Az egyházmegyei törvényszék taglétszáma négy és tíz bírói tag között ingadozik, azonban úgy, hogy ebben a létszámban egyrészt a lelkészi és világi elemek egyenlő arányban kell, hogy megoszoljanak, másrészt a lelkészi tagok sorába az esperes, a jegyző és a direktor, viszont a világi /tagok sorába az egyházmegyei fő»4) Bpczó—Miholai—Kaan: A békési evang. egyházmegyének 1839-ik évben választmány által kidolgozott és közgyűlésüeg elfogadott rendezete. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok. ÜL évf. 1844. 149. 1. ss) Hajnal Ábel: Kéretlen válasz zsinati tárgyban. — Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok II. évf. 1843. 50. 1. Vandráh András. A pesti egyházrendezeti javaslatnak eperjesi módosítása. Prot. Egyházi és Iskolai Lap. VII. évf. 1848. 618. 1. 96) Révész Imre: Vélemény a magyar protestáns egyházalkotmány fő pontjai felett 72. 1. «7) 58. §. a)—c) pontjai. Közli Széltács József: Igénytelen vélemények c. id. müvében 20—2L 11. 98) Révész id. m. id. h. 99) A magyarhoni evangélikusok egyházi s vallásos ügyeinek Tisza-kerületi rendezete. 204. §. íoo) Egyházi rendtartás a dunáninneni ágost. hitv. evang. kerület számára. 497. §. 82