Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 6. szám

gondnok és algondnokok is beszámíttatnak. A bírói megbízatás három évre szól101). Az országosan szervezkedő hazai két protestáns egyház közül a református lévén előbb abban a helyzetben, hogy zsinatot tarthasson, az 1881/82. évi zsinaton hozott törvények etekintétben is figyelemreméltó szabályaivá váltak a további fejlődésnek. Az ez alkalommal keletkezett törvények szerint az egyházmegyei elnöksége" kívül még legalább 5 tanácstag jelenléte szükséges ahhoz, hogy az egyházmegyei bíróság törvényesen megalakulhasson. Ez a törvény intézkedik arra vonatkozólag is, hogy amennyiben a bíróság ülésein a bírák páros számban volnának jelen, akkor a legifjabb tanácsbíró résztvesz ugyan a tanácskozásban, azonban szavazati jogot nem gyakorolhat. Meghatározza ez a törvényi jogszabály a bíróság működésének idejét is, amenyiben azt általában az egyházmegyei közgyűlés együttlétének idejére teszi, bár kifejezetten biztosítja azt a lehetőséget, hogy sürgős esetben ettől eltérő más időpontra is összehívható az egyházmegyei bíróság102). Ugyanebben az időszakban a még mindig partikuláris jogalkotás terén mozgó evangélikus egyházban az egyházmegyei bíróság szervezetét ettől lényegesen eltérő módon állapítják meg. A tiszai ev. egyházkerület 1883. évi rendezete az egyházmegyei bíróságot 10 rendes és 5 pótbíróból állítja össze úgy, hogy e bírákat az egyházmegye közgyűlése hat évenként választja. A határozatképességhez az elnökségen kívül három tagnak, éspedig egy világi, egy lelkészi s egy tanári, vagy íanítói testületből választott bírónak jelenléte szükséges103). Az 1891/93. évi református egyházi törvények az egyházmegyei bíróság szervezetében annyi változást hoztak, hogy a határozatképességet külön szabályozták arra az esetre, ha az egyházmegyei bíróság teljes ülésben határoz és külön akkor, ha a bíróságnak csak időszaki tanácsa tárgyal. Előbbi esetben az elnökségen kívül 5 bírói tagnak, utóbbi esetben pedig 3 bírói tagnak jelenléte már határozatképességet eredményez. Figyelemreméltóbb rendelkezése azonban ennek az egyházi törvénynek az a körülmény, hogy az egyházmegyei bíróság elnöksége az ügyek eldöntésénél szavazati joggal nem rendelkezik104). Az evangélikus egyház első, modern értelemben vett alkotmánya az 1891 J9h. évi zsinat eredményeként az egyházmegyei törvényszéket — az egyházmegyei elnökséget ide nem értve — 10 bíróból állítja össze olyképpen, hogy e létszámon belül négy bírónak a világi, négynek a lelkészi egyháztagok közül, kettőnek pedig a tanári, illetőleg a tanítói karból kell választatnia. A választás hat esztendőre történik, azonban az első három év elteltével a bírák felének tagsága megszü101) Kolozsvári Sándor dr.: Az erdélyi ev. ref. egyházkerület egyházjoga. 184. 1. Kun Béla dr.: Magyar református egyházalkofcmány 1908. 115. L 102) Eef. egyházi törvények 1881/82. 244. és 247. §§. 103) A tíszai ág. h. ev. egyházkerület rendezete az 1883-ik évi lőcsei egyházkerületi közgyűlésen véglegesen megállapított szövegezés szerint. 139. ÍM) Eef. egyházi törvények. 1891/93. 281—283. §§. 83