Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 1. szám

megszervezését és szabályait a Magyarhoni Evangélikus Lelkész Egyesület alapszabályai tartalmazzák." A lelkészi becsületszék és becsületügyi eljárás megszervezésére, közelebbi rendelkezések nélkül, felhatalmazást kapott a Mele, amely alapszabályaiban óhajtja e kérdést nyugvópontra juttatni. A lelkészi becsületszék, amelynek tagjai csak lelkészek lehetnek, — mivel exclusiv természetű rendi bíróság jellegű, — jogelméleti szempontból bírálat tárgyává tehető. A rendi bíróság természete evangélikus egyházjogi szempontból is kifogásolható, mert beleütközik az egyetemes papság elvébe és egyébként is a lelkész kifogásolható magaviselete sokkal közelebbről érinti az egyházközséget, mint -a lelkésztársakat, kik távolabb vannak tőle és rendszerint nem is oly közvetlen szemlélői a megtévedt lelkész tényekedéseinek, mint a helyben lakó egyházfelügyelő, vagy a prezsbitérium tagjai. Ha pedig magasabb egyházi érdek kívánja, hogy a lelkész elhivatottságának elbírálása a helyi egyházi önkormányzati tényezőktől elvonassék, akkor jogelméleti és egyházjogi szempontból kifogás alá eshetik, hogy a lelkészi becsületszék az esperes és a püspök fegyelmi jogát kisajátítsa, mivel mindkettőnek jogaihoz tartozik, hogy ellenőrzést és felügyeletet gyakoroljon abban a tekintetben, hogy a lelkész a hívek lelki világában kárt ne okozzon olyan viselkedésével, amely esetleg a fegyelmi szabályok alapján még nem büntethető. Ismeretes, hogy a püspök fegyelmi jogából kifolyólag köteles, az E. A. szerint, afelett őrködni, hogy Krisztus anyaszentegyháza mind a nyájra, mind annak pásztoraira nézve mindinkább épüljön8). A püspök a jó erkölcs ellen vétő lelkészeket, a botrányos életüeket, a kötelességmulasztókat akár közvetlenül, akár az illetékes esperes útján felelősségre vonhatja9). Minden lelkész köteles az esperes és a püspök figyelmeztetéseit és intéseit elfogadni és azok szellemében eljárni10). A püspök felügyeleti hatáskörében és fegyelmi hatalmánál fogva ép úgy, mint a lelkészi becsületszék, lelki eszközökkel él, de a püspök fegyelmi impériuma már jogi természetű is, mivel a törvényszék tagja, részt vesz az intézkedésben. A püspök (az esperes útján figyelmeztetheti) a lelkészt, ha az egyház tanaitól eltér, vagy az erkölcsiség ellen vét, kötelességének teljesítésére — és ha ez a figyelmeztetés nem használna, ez esetben a püspöknek jogában áll őt atyailag meginteni és megdorgálni11). Ha békés módon nem tudja a püspök a bajokat elsimítani, akkor az ügyet sankcióként: fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes egyházi törvényszék elé terjesztheti12). Mindezekből látható, hogy a lelkészi becsületszék erősen érinti az esperes és a püspök felügyeleti és fegyelmi hatáskörét és mtiködés) E. A. 130. $. s) E. A. 122. $. i«) E. A. 125. $. E. T. VIII. te. 47. $. és E. A. 122. §. lz) Lásd egyébként a püspök felügyeleti hatáskörét és fegyelmi impériumát részletesen Boleratzky Lóránd: „A magyar evangélikus püspöki intézmény egyházjogi és egyházkormányzati szerepe és jelentősége" c. munkájában. Miskolc, 1941 81—83. és 58—100. 1. 5