Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 7. szám - A jogjavak összemérése

A magyar irodalomban Heller") szállt sikra a kérdéses tételekmek elfogadása mellett. Bírói gyakorlatunkban — tudomásunk szerint — ilyen értelmű állásfoglalás nem történt, azonban a jogos védelemmel kapcsolatosan Kúriánk ismételten ama nézetének adott kifejezést, hogy a jogos védelem során a védekezés tekintetében mértéket kell tartani24), tehát hajlik a jogjavak összemérését követelő elvnek az elfogadására. III. 1. A jogjavak egymás között való értékelésének egyik támpontja tehát az azok megsértéséhez fűzött büntetési szankciók nagysága és ezeknek egymáshoz való viszonya. De nagy tévedés lenne, ha egyedül a jogjavaknak mintegy számtani alapon való értékelésével beérnők25). Ezen érték mellett és azon felül még a jogban kifejezésre jutó általános alapelvek26), az állami és egyéb közérdek27), a kérdéses jogjavak szociális értéke és egymáshoz való viszonya28) is figyelembe vekendők. Egyébként azonban annak, hogy a csekélyebb értékű jogjavaknak feláldozása ne váljék jogellenessé, előfeltétele még az is, hogy a kérdéses mentési cselekmény legyen az egyedüli út, amely az értékesebb jogjavnak a megmentésére vezethet; tehát kizáróan ennek a mentési cselekménynek szabad csak eredménnyel kecsegtetnie29). S nem szabad csak az egyik vagy másik szempontra kizárólagosan figyelemmel lenni, hanem az összes értékmérőket együttesen kell figyelemmel kisérni; amidőn azonban a szemben álló jogjavaknak értéke szembeötlően eltérő, az egyik nagy, a másik pedig elenyészően csekély értékkel bír, akkor a jogjavak összemérésének a szüksége is veszít jelentőségéből30). 23) Heller, A magyar büntetőjog tankönyve, Bevezetés és általános rész, Szeged, 1931, 178. old. 24) Lásd: Haeker, A magyar büntetőjog tankönyve, Általános rész. Miskolc, 1936, 156. old., újabban: Büntető Jog Tára, 89(1937.). évi, 77. s köv. old. 25) Ennek a számtani értékelésnek ki nem elégítő voltára utal: Dohna, Der Aufbau der Verbrechenslehre, Bonn, 1936, 27. old., — Engisch, Untersuchungen über Vorsatz und Fahrlassigkeit im Strafrecht, Berlin, 1930, .289. old. 26) Ezeknek a figyelembevételét sürgeti: Mezger, Strafrecht, Ein Xehrbuch, 2. kiad., München, 1933, 241. old. 27) Ennek figyelembevételét kívánja: Hegler, Die Merkmale des Verbrechens, Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 36. köt., -39. old. Hasonlóan: Frank, Das Strafgesetzbuch für das Deutsche Reich, 18. kiad., Tübingen, 1931, 153. old. 28) Ennek szemmel tartását kívánja Liszt—Schmidt, Lehrbuch des Deutschen Strafrechts, 26. kiad., Berlin, 1932, 206. old. 29) Erre utalnak Liszt;—Schmidt az imént jelzett müvükben, 207. old. 30) Ezekre utal: Engisch, a imént idézett helyen, 288—289. old.; idézi itt azt az esetet, amidőn a gépkocsivezető egy emberélet megmentése -végett belehajt a libák közé. 105