Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 7. szám - Három büntetőjogi dolgozat. (Folytatás) A veszély fogalma a büntetőjogban

Henckel27), Hippel28), Kessler29), Kohler80), Köhler31), Kries32), Merkel-Liepmann33), Mezger34), Olshausen35) Oppenheim36), Rohland"), Rotering38), Siebenhaar39) és Ullmann40). m. A veszély fogalmával és a veszélyeztető bűncselekményekkel való "összefüggésben az elméletben többféle megkülönböztetést és csoportosítást dolgoztak ki és a veszély fogalmának több irányban tulajdonítanak jelentőséget. 1. így szembeállítják az absztrakt vagy generális veszélyt előidéző cselekményeket a konkrét vagy speciális veszélyt előidéző cselekményekkel a szerint, amint az illető tényálladékok megvalósulásához elegendő-e az általánosságban való veszélyelőidézés, — vagy pedig az illető tényálladék csak az esetben tekinthető megvalósítottnak, ha a konkrét esetben szereplő jogjavat veszély fenyegette; amely utóbbi körülményt a bíró köteles vizsgálat tárgyává tenni és csak ez utóbbi hörülmény,a konkrét veszélyeztetés tényének megállapítása esetén állapithatók meg az utóbbiak, a konkrét vagy speciális veszélyeztetési bűncselekmények. Absztrakt vagy generális veszélyeztetési bűncselekmények például a kutaknak megmérgezése, a közlekedési 26) Frank, Das Strafgesetzbuch für das Deutsche Reich, 11—14. kiad., Tübingen, 1915, 10. old. 27) Henckel, Der Gefahrbegriff im Strafrecht, Breslau, 1930, 3. old. 28) Hippel, Deutsches Strafrecht, II. köt., Berlin, 1930, 147. old. 2fl) Kessler, Gerichtssaal, 41. köt., 190. old. 30) Kohler, Leitfaden des Deutschen Strafrechts, Leipzig, 1912, 43. old. 3tl) Köhler, Deutsches Strafrecht, Allgemeiner Teil, Leipzig, 1917, 177. old. 32) Kries, Über den Begriff der objektíven Möglichkeit und einige Anivendungen desselben, Vierteljahresschrift für wissenschaftliche Philosophie, 12(1888.). évf., 179., 287. és 393. old. 33) Merkel—Liepmann, Die Lehre von Verbrechen und Strafe, Stuttgart, 1912, 56. old. 34) Mezger, Strafrecht, Ein Lehrbuch, 2. kiad., München, 1933, 129. o. 35) Olshausen, Kommentár zum Strafgesetzbuch für das Deutscho Reich, 10. kiad., I. köt., Berlin, 1916, 222. old. 36) Oppenheim, Die Objekte des Verbrechens, Basel, 1894, 207. old.t itt jegyzetben. 37) Rohland, Die Gefahr im Strafrecht, 2. kiad., Dorpat, 1888, 12. old. 38) Rotering, Fahrlassigkeit und Unfallsgefahr, Berlin, 1892. 39) Siebenhaar, Der Begriff der Gemeingefáhrlichkeit und die gemeingefahrlichen Delikte nach dem Reichsstrafgesetzbuch, Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 4. köt., 248. old. 4°) Ullmann, Brandstiftung, Vergleichende Darstellung des deutschen und auslándischen Strafrechts, Besonderer Teil, IX. köt., Berlin, 1906 «5. old. 101