Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 7. szám - Három büntetőjogi dolgozat. (Folytatás) A veszély fogalma a büntetőjogban

magatartás büntetőjogi szankciók alá helyeztessék, tehát hogy ilyen magatartás is jogi értékelés tárgyát képezze17). A veszély fogalmának tehát két ismérve van, hogy a releváns esemény bekövetkezése valószinünek lássék, továbbá, hogy ez büntetőjogilag védett jogjavakat megsemmisítéssel fenyegessen18). n. Az elmélet és a gyakorlat többnyire megegyezik abban, hogy a veszély alatt olyan állapot értendő, amelyben az adott és a cselekvés időpontjában általában észlelhető, vagy akár csak a tettes előtt ismeretes körülmények szerint a sérelem bekövetkezése valószinü. Ezzel azután adódik egy újabb probléma, az a kérdés, hogy vájjon a sérelem bekövetkezésére irányuló valószinüség általános, mindenkire érvényes szemszögből, objektiv mértékkel, — vagy pedig a tettes, tehát szubjektiv szemszögből bírálandó-e el. A régebbi, a szubjektiv, tehát a tettes szemszöge szerinti mértékkel való elbírálás mellett foglaltak állást például Buri19), Finger20) és Lammasch21); és talán ide volna sorolható Bar22) is. Az újabb nézetek azonban ezzel szemben inkább az objektiv felfogást teszik magukévá, hangsúlyozva, hogy az ellenkező vélemény esetében elkerülhetetlen lévén a tettes lelki állapotát, esetleg ijedősségét, idegességét is figyelembe venni, igazságosabb és célszerűbb is objektiv, általános érvényű mértéket alkalmazni, aminek folytán azután a veszély fogalmának kiépítését is biztosabb alapokra fektetjük és esetleg meggátolhatjuk az ide vonatkozó esetek túlságos kiterjesztését is. Ilyen értelemben, a veszély valószínűségének objektiv mértékkel való elbírálása mellett foglalt állást a büntetőjogászok többsége; ezek táborában található Allfeld23), Binding24), Buseh*5), Frank26), 17) Ezeket fejti ki hosszasan: Mezger, Strafrecht, Ein Lehrbuch, 2. kiad., München, 1933, 128. old. 18) Ezt emelte ki már régebben Rohland, W. v., Die Gefahr im Strafrecht, Dorpat, 1888, 1. old. 19) Buri, Über den Begriff Gefahr und seine Anwendung auf den Versuch, Geriehtssaal, 40. köt., 503. old., - Über die Begrifes des Vorsatsez und der Handlung, Geriehtssaal, 41. köt., 408. old. . 20) Finger, Der Begriff der Gefahr, Prag, 1889, — Compendien des österreichischen Rechts: Das Strafrechts, I. köt., Berlin, 1914, 162. old., — Begriff der Gefahr und Gemeingefahr im Strafrecht, Festgabe far Reinhard von Frank, t. köt., Tübingen,1930, 239. old. 21) Lammasch, Das Moment objektiver Gefáhrlichkeit im Begriff des Verbrechensversucb.es, Wien, 1879. Z2) Bar, Gesetz und Schuld im Strafrecht, II. köt., Berlin, 1907 525. old. 23) Allfeld, Lehrbuch des Deutschen Strafrechts, Allgemeiner Teil,. 9. kiad., Leipzig, 96. old. 24) Binding, Die Normen und ihre Übertretung, 3. kiad., I. köt., Leipzig, 1916, 120. old. 25) Busch, Gefahr und Gefahrdungsvorsatz in der Dogmatik des modernen Strafrechts, Leipzig, 1897. 100