Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 6. szám - Három büntetőjogi dolgozat 1. [r.] A tényálladéki elemeknek megkülönböztetése különösképpen a normatív tényálladéki elemekről

A normatív tényálladéki elemeknek egy másik fontos ismérvét már Mayer M. E.53) állapította meg, azt t. i., hogy mindenkor olyan tényálladéki elemek, amelyek nem állanak okozati összefüggésben akarati megnyilatkozással. 3. Szemügyre akarnók még venni az ú. n. normatív tényálladéki elemek jelentőségét, az elfogadásukkal járó előnyöket és hátrányokat. Ez a probléma szoros összefüggésben áll azzal a kérdéssel, hogyan alakuljon a büntető bíró viszonya a törvényhozáshoz. A normatív tényálladéki elemeknek elfogadása közvetítő megoldás a két szélsőség: a bíró teljes szabadsága és a törvény értékítéleteihez való teljes kötöttsége között. A törvényhozások a tényálladéki elemek elfogadása által — talán burkolt alakban — feljogosítják a bírót jogviszonyok szabályozására, ami elkerülhetetlen, mert — amint erre reámutat Moór54) — „az absztrakt szabályozást és a konkrét valóságot mindig széles szakadék választja el; az eleven élet során felmerült esetben mindig sok olyan alkotórész van, ami a látszólag még oly pontosan reá illő elvont szabályban nincsen meg." A normatív tényálladéki elemek elfogadása által azután egyengethetjük a fejlődés menetét is. A törvények a szükségletekhez mérten többnyire nem módosíthatók nyomban; a normatív elemek segítségével azonban talán lehetne a legégetőbb hibákon esetleg segíteni és a hibaforrásokat kiküszöbölni. Ilyen lehetőségek tekintetében utalunk például a technika hihetetlen fellendülésével, a különféle találmányokkal, így a villamos energia lopásával keletkezett büntetőjogi problémákra; vagy gondoljunk csak az ipari kémkedés legkörmönfontabb eseteire; ilyen esetekben a fogalmaknak ruganyossága átsegített sok bajon, bár tagadhatatlan, hogy ez veszélyekkel is jár, amint erre még fogunk utalni. A törvények fogalmainak rugalmas volta megvédi azokat a túl gyors kivénüléssel szemben és lehetővé (teszi kultúrvivmányoknak és nézeteknek a jog keretében való érvényesülését. Az első világháború utáni időkben erre számtalan alkalom nyilt55). És a tudomány eredményei is ilyen módon könnyebben hatolhatnak be a jogba. Különösen komplikált jogviszonyoknak hosszabb időre való szabályozása ilyen módon hamarább biztosítható. Tehát célszerűségi okok is amellett szólnak, hogy a normatív tényálladéki elemeket — indokolt esetekben — elfogadjuk. Tagadhatatlan viszont az is, hogy a normatív tényálladéki elemek elfogadásával veszélyek is együtt járnak, mint például a jogbiztonságnak bizonyos fokú feláldozása, kockára tétele. Viszont ezt ellensúlyozhatjuk a bírói szervezetnek kellő kiépítése és magas színvonalra való emelése és a bírák személyének kellő kiválasztása által56). 53) Mayer, M. E., Der allgemeine Teil des Deutschen Strafrechts, Heidelberg, 1915, 183. old. 54) Moór, A joghézag kérdéséről, Budapest, 1939, 7. old. 55) Erre utal Hedemann, Die Flucht in die Generalklauseln, Tübingen, 1933, különösen 37. és 53. old. 56) Mint kivezető expediens itt felemlítendő lenne az Ir Szabad Állam, igazságszolgáltatásában található az a jogi elrendezés is, hogy amennyi88