Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 6. szám - Három büntetőjogi dolgozat 1. [r.] A tényálladéki elemeknek megkülönböztetése különösképpen a normatív tényálladéki elemekről

írására szorítkozó tényálladéki elemek is elég sokszor alkalmat adnak ilyen, normatív munkát is involváló kérdések eldöntésére50). Ugyanezen irók közt51), de még kívülük is akad52) olyan, aki azt vitatja, hogy a normatív tényálladéki elemek fogalmának legszélsőségesebb kiterjesztése esetén is még mindig akadnak olyan tényálladéki elemek, amelyek nem a jogellenesség szempontjából, hanem merőben ténymegállapítás, eredmény szempontjából bírnak jelentőséggel, továbbá, hogy azok közt a látszólag normatív jelentőséggel is bíró tényálladéki elemek közt akad sok olyan, amely már csak azért sem ad a bírónak alkalmat értékmérő megállapításokra, mert hiszen olyan közkeletű fogalmakkal dolgoznak (mint például az idegen dolog, Btk. 355. §., vagy közhivatalnok, Btk. 461. és köv. §-ai), melyek teljesen ki vannak alakítva s így a bírónak nem igen akad alkalma normatív tevékenységre. Ezek az érvelések és állásfoglalások azonban — szerintünk is elfogadhatóan — csak a deskriptív tényálladéki elemek léte mellett szólnak, anélkül azonban, hogy kérdésessé tennék és érintenék a normatív tényálladéki elemek létét. 2. A normatív tényálladéki elemek fogalmának kiterjesztése mellett szóló az az érvelés, hogy minden tényálladéki elem normatív jelleggel bír, a fentiek szerint tehát nem mondható helytállónak; így el kell ismerni a normatív jellegű tényálladéki elemek mellett még más, deskriptív jellegű elemek létezését is. A normatív tényálladéki elemek fogalmának szüksége mellett szól az is, hogy tényleg számos tényálladékban találunk olyan elemeket, amelyek nem tények megállapítására, hanem ezekből levonandó értékítéletek kialakítására irányulnak. Az értékítélet ilyenkor szembeállít két: egy képzeleti emberi magatartást, amely a szabályoknak megfelelne és egy másik, a konkrét tényekből megismerhető, rendszerint tettesi magatartást, amely felett ítéletet kell a bírónak mondania. A bíró ez utóbbit értékeli és pedig elsősorban a fennálló jogszabályok értelmében; amennyiben pedig ezek, az ú. n. normatív tényálladéki elemek, a reájuk vonatkozó tételek tartalmilag kiegészítendők volnának, úgy ezt a rendelkezésre álló, útbaigazításul szolgáló jogi és egyéb tartalmú alapelvek segítségével megteszi. Vannak esetek, amikor a bíró nem zárkózhatik el az értékelő, a normatív tevékenység elől, a rendelkezésre álló szabályok nem elegendőd az eset értékelésére, vagy pedig az igazság és az ítélet helyesebb alakítása teszik szükségessé, hogy az illető inkább átalánosságban tartott szabály kiegészíttessék. Normatív elemek nem képzelhetők el a bírónak a jogszabályokat kiegészítő, normatív tevékenysége nélkül. Nevüket alkalmasint onnan nyerték, hogy kialakításuknál rendszerint a jogban vagy más szabályozó tételekben található normokra utalnak. 50) Utalunk e tárgyban a következőkre: Gerland, Deutsches Strafrecht, Berlin, 1932, 62. old. 1. jegyzet, — Mayer, M. E., Der allgemeine Teil des Deutschen Strafrechts, Heidelberg, 1915, 182—183. old., — Mezger, Strafreeht, Ein Lehrbuch, München, 1933, 190. old. 18. jegyzet. 51) 'Mayer M. E. az imént jelzett művében, 183. old. 52) Zimmerl, Aufbau des Strafrechtssystems, Tübingen, 1930, 61. old. 87