Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 6. szám - Három büntetőjogi dolgozat 1. [r.] A tényálladéki elemeknek megkülönböztetése különösképpen a normatív tényálladéki elemekről

Wolter18), és Zimmerl19), a mi irodalmunkban pedig Angyal20), Heller21), és Scholz22). Amint már jeleztük, egyesek még más megkülönböztetést ís végeznek és megkülönböztetnek egyrészt objektív vagy tárgyi, vagy külső, — másrészt pedig szubjektiv vagy alanyi vagy belső tényálladéki elemeket a szerint, amint a tényálladéknak a külvilág által érzékelhető oldalán, — illetve a bűntettes lelki életében és lelki mozzanatai keretében bírnak jelentőséggel. Az objektív stb. tényálladéki elemek közé sorakoztatják például a tettes tevékenységére, a bűncselekmény tárgyára, eszközeire utaló tényálladéki elemeket, — viszont a szubjektiv vagy alanyi tényálladéki elemek közé tartoznak például a szándékra és annak alakjaira utaló tényálladéki elemek. Ezt a megkülönböztetést és csoportosítást teszik magukévá például Angyal23), Braun24), Engisch25), Finger26), Hegler27), Heller28), Hold v. Ferneck29), Merkel A.30', Mezger31) és Sieverts32). 2. A tényálladéki elemeknek deskriptív, illetve normatív tényálladéki elemek kategóriájába való szétválasztását nem fogadták el a doktrínában egyesek ellenzés nélkül; akad nézet, amely ezt a megkülönböztétést nem teszi magáévá és azt vitatja, hogy a tényálladéki elemek mind, kivétel nélkül deskriptív, kognitív jelleggel bírnak; ezt a nézetet Rittler33) vallja magáénak; érvelése az, hogy a bíró azt vizsgálván, hogy vájjon az elbírálandó, a konkrét jogeset keretében je19) Zimmerl Aufbau des Strafrechtssystems, Tübingen, 1930, 61. old, 20) Angyal, könyvbírálat, Magyar Jogi Szemle, 18(1937.). évf. 137. old., — Magyar Rendőr, 7(1940.). évf., 4. füzet, 41. old. 21) Heller, A magyar büntetőjog tankönyve, I. félkötet, Szeged, 1931. 146. old. 22) Scholz, Kornél, A normatív tényálladéki elemek problémája, Budapest, 1940, 5. és 62. old. 23) Angyal, A magyar büntetőjog tankönyve, 3. kiad., Budapest, 1920, 82. old. 24) Braun, Die Bedeutung der subjektiven Unrechtselemente für das System eines Willensstrafrechts, Leipzig, 1936, 8. old. 25) Engisch, Untersuchungen über Vorsatz und Fahrlássigkeit im Strafrecht, Berlin, 1930, 62. old. 26) Finger, Compendien des österreichischen Rechts: Das Strafrecht, Berlin, 1912, 177. old. 27) Hegler, Die Merkmale des Verbrechens, Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 36. köt., 31. s köv. old. 28) Heller, A magyar büntetőjog tankönyve, I. félkötet, Szeged, 1931, 146. old. 29) Hold v. Ferneck, Die Rechtswidrigkeit, Jena, 1903, 389. old. so) Merkel A., Lehrbuch des Deutschen Strafrechts, Stuttgart, 1889, 34. old. 31) Mezger álláspontja nem teljesen következetes; az itt szóba jövő tételeit lásd: Strafrecht, 2. kiad., München, 1933, 189. s köv. old. 32) Sieverts, Beitráge zur Lehre von den subjektiven Unrechtselementen im Strafrecht, Hamburg, 1934, 176. old. 33) Rittler, Theodor, Lehrbuch des österreichischen Strafrechts, T. kötet, Wien, 1933, 63. old. 83