Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 5. szám - Kamat a római jogban

s a kamatszedési, illetőleg az uzsoratilalom csak az elszegényedett, rokonokkal szemben áll fenn.14) A görögök élénk kereskedelmi életének természetes következménye volt az, hogy a kölcsöntőke után kamatot szedtek. A görögök kereskedelmi életében érvé­nyesülő szabadelvűség folyománya, hogy Solon törvényei, egy eset kivételével15) — kamatmaximumot nem állapítanak meg, minden valószínűség szerint azéit, mert a törvényhozó tisztában volt azzal, hogy a titokban virágzó uzsorát ezzel nem fogja tudni letömi. A Kr. előtti V. században a delosi Apollón-templom magánosok részére jó személyi és tárgyi biztosíték mellelt 10%,-ig terjedő kamat mellett folyósított kölesönöket.16) Az ezt követő' században a tőkekamat átlagos nagysága emelke­dést mutat, már a 12%, s a kereskedelmi életbeini elfogadott kamatlábak 16—18 %-osak, nem megy ritkaságszámba azonban a 36%-os kamat, sem, amely már nyilván uzsorajellegű.17) A tengeri kölcsönöknél, mivel az adós tartozását csak szerencsés partrajutás esettén volt köteles megfizetni, másrészt pedig mivell a tengeri kölcsönök nyúj­tása csak időszaki üzletágat jelentett a kölcsönadónak: a ,,banknalk,,, vagy ma­gánszemélynek — télen u. i. a kikötők a fagy következtében használhatatlanok voltak — a kamat természetszerűleg jóval magasabb voLt, anélkül, hogy az uzso­rajelleg megállapíthatló lett volna. A tengeri kölcsön kamatai természetesen nem egy évre, hanem az út tartamára állapíttattak meg és a kamatok mértékét az út hosszúsága és veszélyessége szabta meg; így az Athén—Bosporus-tengeri útra a nyári hónapokban a kamatlábat átlagban 22.5%-ban állapították meg, míg' ugyanerre az útra szeptember 20. napja után a kamatláb szokás szerint már 30 % volt.18) A Kr. előtti III. században a kamatláb újra csökkeinő irányzatot mutat, amennyiben már csak 10%, a köztestületeknek nyújtott kölcsönöknél pedig 8—12 %; a Kr. előtti II. században ez a csökkenés inkább észrevehető, mert Ephe­sosban ekkor az átlagos kamatláb 8y3%, Thera-ban 7%, Delphiben pedig 6.7%. Egyiptomban a Ptolemeidák idején találunk esetet arra, hogy 1200 drachmát kitevő tőke után 700 drachmát tartanak vissza kamat fejében s ez a kamat a tőkének 58 %-ájt teszi ki.20) Ez az eset, azonban egész kivételesnek tekinthető, amennyiben a késedelmi kamatok mértéke ez időben megállapíthatólag 24 %, s így nem tehető fel, hogy a kölcsönkamatok elfogadotit nag37isága 58—60% lett volna.21) A germánok a kamatszedést Tacitus korában még nem ismerik. A kamattal való üzérkedés — Tacitus szerint22) — ismeretlen a germánoknál és így jobban meg vannak óva alttól, mintha tiltva volna; ebből nyilvánvaló Taeitusnak a, kora­beli római hiteléletről vallott felfogása. 14) Mózes: III. k. 35—37. 15) A hozománynak a házasság felbomlása utáni késedelmes visszaadása esetén a férj 18%-os késedelmi kamatot fizetett. Billeter: 4. 1. 16) Billeter 9. 1. 17) U. o. 19. 20. 1. 18) U. o. 32. i. 19) Billeter, 87. 1. 20) U. o. 112. 1. 21) 26. 1. 22) Tacitus Germania. cap. 26. ,,Foenus agitare et in usuras extendere Igno­tum ideoque magis servatur, quam si vetitum esset." 75

Next

/
Thumbnails
Contents